Cseri Miklós szerk.: A Nyugat-Dunántúl népi építészete - A Velemben, 1995 május 29-31-én megrendezett konferencia anyaga (Szentendre; Szombathely: Szabadtéri Néprajzi Múzeum: Savaria Múzeum, 1995)

SABJÁN Tibor: Kemence és kályha együttese a Nyugat-Dunántúl parasztszobáiban

KEMENCE ÉS KÁLYHA EGYÜTTESE A NYUGAT-DUNÁNTÚL PARASZTSZOBÁIBAN SABJÁN TIBOR A Nyugat-Dunántúl parasztházainak zömét a néprajzi kutatásokból jól ismert füstöskonyhás boronaház alkotja, melynek szobájában cserépkályha, kémény nélküli konyhájában pedig nagyméretű, szögletes kemence áll, helyiségeinek bejárata mindig az udvar felől nyílik. A fenti típus mellett létezett azonban a füstöskonyhás háznak egy másik formája is, melynek központi bejáratú alaprajza volt, füstöskonyhájába szikrafogót és keskeny deszkakéményt építettek. Területünkön ezt a háztípust a síkvidéki vendeknél és a hienceknél figyelte meg BARDOSI János, aki ennek a lakóháznak teljesen különálló fejlődéstörténetet állított fel.' Az általa pitvaros füstösháznak nevezet háztípus fejlődési sorába építette be azt a Pornóapátiban megfigyelt és lebontott lakóházat, melyet a Vasi Múzeumfaluba szállítottak át (1. kép). Ennek a háznak a füstöskonyhájában nem volt kemence, csak egy nagyobb tüzelőpadka, ahonnan fűtötték a szobában álló szögletes kemencét és a szorosan mellé épített cserépkályhát.

2 A továbbiakban ezzel a szobai kemence-kályha együttessel szeretnénk egy kicsit részletesebben is foglalkozni. Ennek a kettős tüzelőberendezésnek a felfedezése JANKÓ János nevéhez kapcsolható, aki 1894. évi tanulmányútja alkalmából a millenniumi falu vend lakóházához gyűjtött adatokat és Perestón olyan boronaházra bukkant, melynek szobájában nagyméretű táblás csempékkel borított szögletes kemence és mellette egy kisebb táblás kályha állt (2. kép). A kályha köpenyét két sor közepes méretű táblás csempéből rakták. A tanulmányútról készített jelentéshez mellékelt rajzból megállapítható az is, hogy a kályha csempéin, az erről a vidékről jól ismert, mélyített tükörben elhelyezett rozettás motívumok vannak.

3 A kályha egyébként az itt használt falhoz épített táblás kályhák jellegzetes típusát képviseli.

4 A keskeny deszkakéménnyel ellátott füstöskonyhában a kemence és a kályha szája előtt nyitott tűzhely, a másik oldalon katlan állt.

5 Többet is megtudhatunk a tüzelőberendezésről a helyszínen készített tervrajzok alapján.

6 Ezek szerint a kemence belülről boltozott szerkezetű, magassága 140 centiméter (3. kép). A konyha és a szoba 1. BARDOSI János 1985. 281-284. 2. BARDOSI János 1985. 282. H/5, c. fejlődési fokozat. 3. JANKÓ János 1989. 127. A táblás csempe díszítését lásd még: SABJÁN Tibor 1991. 179. 1. 4. SABJÁN Tibor 1991. 59-61. 5. JANKÓ János 1989. 124. 6. Az eredeti rajzokat MUKICSNÉ KOZÁR Mária találta meg a Vas Megyei Levéltárban (Alispáni iratok I. 47/a. 1895). A rendelkezésemre bocsátott másolatokért ezúton is szeretném köszönetemet kifejezni.