Cseri Miklós szerk.: A Nyugat-Dunántúl népi építészete - A Velemben, 1995 május 29-31-én megrendezett konferencia anyaga (Szentendre; Szombathely: Szabadtéri Néprajzi Múzeum: Savaria Múzeum, 1995)

M. KOZÁR Mária: A Vas megyei szlovén ház a századfordulón

tapasztották, csak meszelték, északkeleten (így a Murántúlon, a történeti Vas megyében is) tapasztották és meszelték is kívülről a falat. A pannon ház egyébként a szlovén etnikai terület legkisebb háza. A korai szlovén házak tetőszerkezete ollólábas, szelemenes volt.

32 A faépítkezést tehát mind a szlovén, mind a történeti Magyarország magyar és nem magyar lakosságú hegy- és dombvidékein a fában gazdag erdőségek határozták meg egészen a 20. század elejéig. A 19. század közepéig uralkodó építőanyag volt a fa, úgy a lakó-, mint a gazdasági épületeknél. Ettől kezdve - a fogyó erdő miatt - egyre inkább át kellett térni az új építési anyagokra, a tömés-, mór-, vályog- illetve téglafalú házak építésére.

33 32. LOZAR, Rajkó 1944. 69. 33. TÓTH János 1975. 102.