Cseri Miklós szerk.: A Kisalföld népi építészete - A Győrött 1993. május 24-25-én megrendezett konferencia anyaga (Szentendre; Győr: Szabadtéri Néprajzi Múzeum, Xantus János Muzeum, 1994)

TAKÁCS Miklós: Falusi lakóházak és egyéb építmények a Kisalföldön a 10-16. században (Kutatási eredmények és további feladatok.)

Kisalföld északi részeire összpontosultak.

31 A magyarországi Árpád-kori telepkutatás ezzel szemben már a két világháború közti kezdetei

32 óta nagyobbrészt „alföldi tudományágnak" számított, és ezt csak erősítette, hogy a telepfeltárás modern elveit Magyarországon lefektető MÉRI István is az első és leginkább meghatározó faluásatását Tiszalök-Rázomon vezette.

33 így a magyarországi középkori telepkutatásban kialakult egy sajátos, írott formában csak nehezen dokumentálható idegenkedés a Dunántúllal és ezen belül a Kisalfölddel szemben. Méghozzá annak ellenére, hogy maga MÉRI István, később pedig tanítványai, így KOVALOVSZKI Júlia és PARÁDI Nándor is ásattak a tájegységünkkel szomszédos Dunakanyarban

34 vagy a Bakonyban.

35 Továbbá- és erre a konferencia helye miatt külön is utalni illik—jelentős feltárómunkát végeztek a győri, soproni múzeum régészei SZŐKE Béla,

36 MITHAY Sándor,

37 UZSOKI András,

38 TOMKA Péter

39 és GÖMÖRI János

40 is. A kutatlanság tényét alapjaiban cáfolja az, hogy eddig összesen 87 Árpádkori falufeltárás folyt a Kisalföldön

41 (1. térkép). E számadat értékeléséhez 31. E tényt tükrözi, hogy a SZTA Nyitrai Régészeti Intézete által nemrég kiadott kora középkori leletkataszter nyugat-szlovákiai része (ŐALKOVSKY, Peter (szerk.) 1989). két vastag kötetből, a közép-szlovákiai rész ezzel szemben csak egy elég vékony füzetből áll. 32. Ki kell azonban emelni, hogy a két világháború közti középkori telepkutatás földrajzi megoszlása nem volt ilyen egyoldalú, hiszen Tolna megyében vagy Győr környékén is folytak feltárások: CSALOGOVITS ( = Csalog) József 1935.1-10.; CSALOGO

VITS József 1937. 321-332. és GALLUS Sándor 1942. 45. A kutatás további irányát azonban megszabta az, hogy az első összefoglaló étékelés Kecskemét környékéről jelent meg: SZABÓ Kálmán 1938.12-27., 79-100. A két világháború közti feltárásokat kritikailag értékelte: MÉRI István 1952. 53. 33. MÉRI István 1952. 49-67. 34. KOVALOVSZKI Júlia 1986. 61-63. 35. KOVALOVSZKI Júlia 1969. 235-250.; HOLL Imre-PARÁDI Nándor 1982a.; HOLL Imre-PARÁDI Nándor 1982b. 181-201.; HOLL Imre-PARÁDI Nándor 1982-1983. 207-225. 36. SZŐKE Béla 1954. 119-137.; SZŐKE Béla 1955. 86-90. 37. MITHAY Sándor 1956; MITHAY Sándor 1966. 16-17.; MITHAY Sándor 1986. 185-197.; MITHAY Sándor 1988. 53-96. 38. UZSOKI András 1965. 5-85. 39. TOMKA Péter 1968. 64-65.; TOMKA Péter 1976. 391^110. 40. GÖMÖRI János 1973. 69-119.; GÖMÖRI János 1976. 411-424. 41. Ezek: 1. Abda-Hármasok; 2. Abda-Rosszkert; 3. Bajcs-Farkasd (Bajc-VIkanovo, Szlovákia) -Esztergomi-dűlő ( = 'SM' téglagyár/Tehelna 'SM'); 4. Bény (Kisbény, Bíha, Szlovákia) -Cénapart; 5. Gyirmót-Sebes-tag; 6. Győr-Homokgödrök; 7. Győr-Palotai út; 8. Győr-Pándzsa-dűlő, Pápai úti vám; 9. Hetény (Chotín, Szlovákia) -Sasüllő vagy Simitós; 10. KajárpécPokolfadomb; 11. Kapuvár-Kistölgyfa-major, kavicsbánya; 12. Kernend (Kamenín, Szlovákia) -Kiskukoricás; 13. Komját(Komjatice, Szlovákia) -Homoky vagy Kavicsbánya (Őtrkovisko); 14. Komját (Komjatice, Szlovákia) -Toroslín; 15. Komját (Komjatice, Szlovákia) -Khazova jama; 16. Komját (Komjatice, Szlovákia) -Tomásove-dűlő (poloha Tomásove); 17. Koroncó-újtelep; 18. Lébény-Bille-domb; 19. Lébény-Kaszás-domb; 20. Magyardiószeg (Sladkovicovo, Szlovákia) -nove dieli II; 21. Malomszeg-Ondrohó (Lipová-Ondrochov, Szlovákia) -Homokpuszta; 22. Ménfőcsanak-Szeles-dűlő; 23. Muzsla-Csenke (Muzla-Cenkov, Szlovákia) -Vilmakert; 24. Nagysurány-Kisvárad (Őurany-Nitriansky Hrádok, Szlovákia) -I. Vysoky breh-Vinohrady; 25. Ögyalla (Hurbanovo, Szlovákia) -Abadomb; 26. Ógyalla-Bagotta (Hurbanovo-Bohatá, Szlovákia) -I. (Kuzma vagy Páldomb); 27. Patpuszta (Marcelháza-Patpuszta, Patince, Szlovákia) -Dunapart; 28. Répcevis-a téglagyár agyagbányája;