Cseri Miklós szerk.: A Kisalföld népi építészete - A Győrött 1993. május 24-25-én megrendezett konferencia anyaga (Szentendre; Győr: Szabadtéri Néprajzi Múzeum, Xantus János Muzeum, 1994)

NEVIZÁNSZKY Gábor: A szlovákiai Kisalföld faluásatásainak tanulságai

környékén alakult ki, a Dudvág alsó folyása és a keletre elterülő Vág mentén, Nyitra tágabb vidékén, a Nyitra völgyében, a volt Komárom megye keleti felében és a Garam mentén, Lévától délre. Sűrűbben lakott vidékhez tartozott Csallóköz keleti harmada is, a hajdani Vágköz, annak ellenére, hogy itt a települések vonatkozásában gyérebb régészeti adatokkal rendelkezünk. A hozzáférhető adatok kartográfiai kiértékelésénél lettünk figyelmesek egy, eddig a hazai szakirodalomban nem regisztrált jelenségre, melyről a továbbiakban szeretnék értekezni. A 9-12/13. századi veremházak tüzelőberendezésének elemzése közben figyeltük meg, hogy ami a kemencék készítésénél felhasznált anyagot illeti, a Kisalföld északi fele két területi zónára tagolódik. Településtörténeti szempontból is igen érdekes tényként kell elkönyvelnünk, hogy az eml ített két terület közötti határt a Vág folyó alkotja. A Vágtól nyugatra ugyanis az eddig feltárt 9-12/13. századi lakóházakban zömében agyagkemencéX találtak (kivételt csupán Csataj

18 képez, de itt a keltezés problematikus, mivel a házból még kerámialelet sem került elő), míg a Vág és a Garam, illetve az Ipollyal behatárolt régióban megtalálhatjuk mindkét kemencetípust, tehát az agyag és a kőből épültet is (1. kép). A Vágtól nyugatra eső területen egy-egy lelőhelyen maximálisan 3-4 agyagkemencés veremház került elő, például Vedrödön (Voderady),

19 Szelincsen (Zelenec),

20 Bankán

21 és Vágvörösváron (Cerveník),

22 de igen sok lelőhelyről mindössze egy-egy hasonló ház ismert, például Szene,

23 Kápolna,

24 Sárfő (Blatné),

25 Nagyberesztovány,

26 Csataj

27 és Zsalkóc (Zlkovce).

28 A Nyitra és a Zsitva mentén, valamint a Komárom és Párkány közötti Duna-szakaszon az agyagkemencék vegyesen fordulnak elő a kőkemencékkel, az utóbbiak javára (Helembán az arány 7:1,

29 Csenkepusztán

30 51:7, Kisváradon

31 9:3 stb.). Itt igen kevés az olyan lelőhely, ahol csak agyagkemencés veremház került elő: például Bagota-Cséplőspart,

32 Hetény-Símítós,

33 18. OZDÁNI, O. 1979. 484-487.; OZDÁNI, O. 1977. 211-215. 19. PAVÚK, J.-MINÁC, V. 1978. 225-228. 20. MINÁC, V. 1980. 209-215.; HABOVSTIAK, A. 1985. 323. 21. RUTTKAY, A. 1976. 197-200. 22. PASTOREK, I. 1982. 213-215. 23. ZACHAR, L-MINÁC, V. 1977. 299-300. 24. EGYHÁZY-JUROVSKÁ, B.-BARTÍK, J. 1988. 21-22. 25. PICHLEROVÁ, M. 1969. 182. 26. KRASKOVSKÁ, L. 1988. 97-100. 27. OZÖÁNI, O. 1979. 487. 28. PAVÚK, J. 1981. 224.; PAVÚK, J. 1982. 220. 29. HANULIAK, M. 1991. 338. 30. HANULIAK, M.-KUZMA, l.-SALKOVSKY, P. 1993. 31. BIALEKOVÁ, D. 1959. 442-443.; TOCÍK, A. 1977. 288. 32. HABOVSTIAK, A. 1985. 276.; PRAMENE. 1989. 119. 33. PAULÍK, J.-REJHOLEC, E. 1958. 223-225.; HABOVSTIAK, A. 1961. 459-460.