Cseri Miklós szerk.: A Kisalföld népi építészete - A Győrött 1993. május 24-25-én megrendezett konferencia anyaga (Szentendre; Győr: Szabadtéri Néprajzi Múzeum, Xantus János Muzeum, 1994)

TAKÁCS Miklós: Falusi lakóházak és egyéb építmények a Kisalföldön a 10-16. században (Kutatási eredmények és további feladatok.)

16. kép. Igen nagyméretű aknakemence. Lébény-Kaszás-domb 33. obj. cséd-Várdomb,

146 Tata,

147 Ugod-Vár

148 stb.), mivel azok esetleges kapcsolatai a falusi lakóházépítkezéssel egy külön tanulmány tárgyát képezhetnék. Az értékelhető régészeti megfigyelések száma azonban a felsorolt tekintélyesnek tűnő számú lelőhely ellenére is minimális. A Kisalföld egész területén eddig tudomásom szerint csak két olyan ásatás folyt: Gyirmót-Sebes-tagon és Komját-Knazova-jamán, amelyek 14-16. századi házalapok kibontását eredményezte. A kettő közül csak az előbbit elemzem részletesen, mivel az utóbbi csak a veremházak 14. századi használatát példázza.

149 Gyirmót-Sebes-tagon MITHAY Sándor és SZŐKE Béla tárt föl 1947-ben több, 15. századi földfelszíni épület alapozóárkának részleteit. SZŐKE Béla megfogalmazása szerint ezek „egy 15. századi fazekasudvar'

n50 részének tekinthetők. Sajnos azonban a feltárt telepjelenségek alaprajza még nem jelent meg, az 146. HABOVéTIAK, Alojz 1985. 291.; SALKOVSKY, Peter (szerk.) 1989. 93. 147. B. SZATMÁRI Sarolta 1974. 45-52. 148. MITHAY Sándor 1988. 53-96. 149. TOÖIK, Anton 1978. 252-253.; TOCIK, Anton 1980. 215-225. 150. SZŐKE Béla 1955. 86.