Cseri Miklós szerk.: A Kisalföld népi építészete - A Győrött 1993. május 24-25-én megrendezett konferencia anyaga (Szentendre; Győr: Szabadtéri Néprajzi Múzeum, Xantus János Muzeum, 1994)

KOTTMAYER Tibor: Század eleji rajzok a Kisalföldről, vázlat Pálos Ede munkásságáról

14. kép. A vázlatfüzetek alapján 1905 és 1909 között, illetve 1921-ben bejárt települések korabeli nevei ken (a ki írt városnevek nem gyűjtőpontot jelölnek, a számozás elhelyezkedés szerinti, jobbról balra, felülről lefelé.). is közöl.

22 A témák vegyesek, legtöbb a részletesen kidolgozott igabélfa, emellett oromzat, gádor és halotti lepedő is szerepel. Az egyes ábrák száma megközelíti a százat. A leírásokban szereplő szemelvények érzékeltetik a gyűjtött anyag sokrétűségét, és jelzik a forrás értékét. így talán szükségtelen indokolnom, hogy ezek a rajzos jegyzetek kiadásra érdemesek, a már nehezen elérhető két tanulmánnyal együtt. A vázlatkönyvek alapján a munkamódszer, s néhány gyűjtőút egyértelműen rekonstruálható. így például az 1905. IX. 8-9-re eső: Hédervár, Osli, Darnó, Remete, Lipót, Bős út. Németh Lajos említésével az V. vázlatkönyv datálása egyértelműbb, mivel azonosítható, hogy az 1907/8 tanévről van szó (14. kép). Pálos gyűjteménygondozói jegyzetei megerősítik azt a feltevést, hogy 1921-ben tervei voltak, s nem tartom elképzelhetetlennek, hogy e terv egy „A magyar nép díszítőművészete" kötet lett volna, amely a Kisalföldet, illetve Győrvidéket tárgyalta volna.