Cseri Miklós szerk.: A Kisalföld népi építészete - A Győrött 1993. május 24-25-én megrendezett konferencia anyaga (Szentendre; Győr: Szabadtéri Néprajzi Múzeum, Xantus János Muzeum, 1994)

KOTTMAYER Tibor: Század eleji rajzok a Kisalföldről, vázlat Pálos Ede munkásságáról

11. kép. Börcsi keresztház ábrája 1908-ban. A rajz alapján nem egyértelmű, hogy az egész épület 1775-ös-e. és segítőtársam vázlata alapján készült, ki mindig felügyeletem és utasításom szerint rajzolt mellettem. " Egyéb gyűjtési megjegyzések, főleg nevek, illetve menetrendi adatok találhatók még itt. A rajzok tussal kidolgozva, számos színezett. A belső datálás szerint az eredeti rajzok 1907 és 1910 között készültek, de 1921-es eredeti bejegyzés is olvasható (6. kép). A 3. oldal bejegyzései: „A vásárosfalui korcsmárosné, aki a megrendelt ebédre 4 hetes csirkét adott enni. Meg lett mutatva neki ez az arcképe. " Jobbra fönt: „Edvén nincsenek különösebb külsejű házak. Többnyire modernek. A zsuppos tetejüek cifrázás híján vannak. Egy vessző fonatú oromzatú is volt. Edve Sopron m. " (7. kép). A megjegyzéshez nem kapcsolódik a gémeskút rajza, amely szerepel az 1911-es publikációban is. A 7. oldal egy jellegzetes vázlatfüzeti lap. A 36. oldalon széktámlára vonatkozó megjegyzés: „Hogy szép legyen a tölgyfaszék, támláját „hétszer vajba főzték"?" (8. kép). A 44. oldalon szereplő sellős mángorló alatt olvasható: „A legény készítette a szeretőjének" „A zámolyi tanító birtokában". (9. kép). A 53. oldalon az 1767-es datálású mestergerendán kétfejű sas ábrája látható (10. kép).