Cseri Miklós szerk.: A Kisalföld népi építészete - A Győrött 1993. május 24-25-én megrendezett konferencia anyaga (Szentendre; Győr: Szabadtéri Néprajzi Múzeum, Xantus János Muzeum, 1994)

PERGER Gyula: Képoszlopok a Kisalföldön

16. kép. A rábaszentmiklósi képoszlop, felújítása után. 17. kép. A lébényi Fehér-kép. választják el egymástól. A felső képfülkés rész alját és felső részét áloszlopfők jelzik. Az 1993-as felújítás során, az eredeti lemezre festett képeket sajnos kidobták. Helyükre a 85 esztendős Zágori Zoltán festményei kerültek. A négy kép Rafael Arkangyalt, Szent Mihályt, a Szentháromságot és a Sarlós Boldogasszonyt ábrázolja. A képoszlop cseréppel fedett sátortetejét díszes kovácsoltvas kereszt járja (16. kép). A Rába menti képoszlopok vakolatdíszeit, a templomokhoz hasonlóan egy alapszín különböző árnyalataival emelték ki. Ezek az építmények valóban épületszerűek, pontosabban építmény részre, a templomtornyok arányosan kicsinyített változataira emlékeztetnek. Kivitelezésük nyilvánvaló mesterségbeli tudásról árulkodik, utalva arra - ahogy a soproni hasonló emlékek esetében is -, hogy egykorúak lehetnek a környék provinciális barokk templomaival. A téglából épített képoszlopok közül - stílusjegyeik alapján - a Rába mentiek alkotják a legkorábbi és egyben legigényesebb csoportot. Az őket korban megelőző kőfaragványokhoz képest, ezek már nagyobb teret nyújthatnak a barokk ábrázolás, ízlés és ideológia megnyilvánulásainak. Míg a korai oszlopoknál, a látványban uralkodó elem a keresztforma, itt a kovácsoltvas kereszt már csak távolról látható kiegészítő elem, jelkép. Monumentalitásuk miatt már messziről szembetűnők (akár a templomok tornya), a látómező fő helyére a képi ábrázolások kerülnek. E képek az oszlopok mindegyik oldalán, minden irányba sugározhatták a barokk szentek kultuszát, a megújuló katolicizmus erejét hirdetve. Mivel az eredeti képek többsége elpusztult, vagy rend-