Cseri Miklós szerk.: A Kisalföld népi építészete - A Győrött 1993. május 24-25-én megrendezett konferencia anyaga (Szentendre; Győr: Szabadtéri Néprajzi Múzeum, Xantus János Muzeum, 1994)

PERGER Gyula: Képoszlopok a Kisalföldön

11. kép. A bezenyei oszlop felirata, felújítása után. 12. kép. A hédervári kőkép. A soproniakhoz hasonlóan stiláris azonosságok figyelhetők meg a Kisalföldön található 17. századi képoszlopokon is. Ezek jóval karcsúbbak a soproniaknál, s formájuk tökéletesen megegyezik a lajtapordányi Győri-keresztével. Bár erre bizonyítékunk nincsen, mégis valószínűsíthető, hogy azonos műhely vagy iskola termékei. Feltűnő, hogy a három azonos szabású képoszlop mindegyike horvát nemzetiségű községben áll. Kettő közülük Bezenye egykori belterületének határait jelezte, a harmadik pedig - a „Flórián-kép" Kópháza főutcáján áll (9. kép). A bezenyei oszlopokon még jól olvasható az állíttató neve és az állítás ideje is (10-11. kép). A kópházi Flórián-kép fülkéjébe nyilván később került a szobor, s az oszlopon olvasható 1880-as évszám is inkább a megújítás évét, mint az eredeti állítás időpontját jelzi. Nyilván más műhelyben készült, de hasonló szabású képoszlop áll Hédervár és Pereszteg határában is (12. kép). Ezek a 17. századi oszlopok formai szempontból már távolodnak a tiszta stílusjegyeket hordozó, korai soproni alkotásoktól. Karcsúságukkal, inkább kőszobrászati, mint építészeti technikájukkal a korai barokk út menti szobrok kőoszlopaihoz, posztamenseihez közelítenek. Visszafogott díszítettségük, tagozódásuk azonban még a barokkot megelőző ízlést tükrözi. Éppen formájuk miatt alkalmatlanok nagyobb méretű szobor, kép befogadására, „díszítményeik" az oszlop kőfaragásai, vésetei. A bezenyei oszlopok tabernákulumos részében még jól megfigyelhetők az egykor képeket hordozó fatáblák (13. kép).