Cseri Miklós szerk.: A Kisalföld népi építészete - A Győrött 1993. május 24-25-én megrendezett konferencia anyaga (Szentendre; Győr: Szabadtéri Néprajzi Múzeum, Xantus János Muzeum, 1994)

PERGER Gyula: Képoszlopok a Kisalföldön

hiszen ezek egy-egy formai jegyéből adódnak. Területünkön a képoszlopok legtöbbször 3-4 m magas, négyzetes hasáb alakú, faragott kőből vagy téglából épített monumentumok, melyek gúlában záródó tetejét faragott vagy kovácsoltvas kereszt koronázza. Az oszlopok közepén vagy felső harmadában az útra néző oldalon mindenképpen, de sokszor mind a négy irányban szobrok és képek elhelyezésére szolgáló, kis fülkék találhatók. A téglából épített, vakolt oszlopokat fehérre meszelték, de gyakran a faragott kőből készült képoszlopok felfrissítését is meszeléssel oldották meg. így érthető hát a külsődleges jegyek alapján használt oszlop, kereszt, kép elnevezés, melyeknek jelzői az építmény színére, a rajta/benne elhelyezett képre, szoborra, az állíttatóra, vagy a monumentum helyéül szolgáló határrészre utalnak. Két, az irodalomban használt képoszlopokra vonatkozó, s némileg a népi nyelvhasználatban is nyomot hagyó elnevezés, a Kőlámpás és a Győri kereszt már nem ilyen egyértelmű. E nevek történeti, vallástörténeti hátterének megvilágításával választ kaphatunk a képoszlopok történetének és elterjedésének néhány kérdésére is. A soproni Kőlámpások WEISS, Karl már 1857-ben felhívta a figyelmet a Sopron határában álló középkori - sokáig ismeretlen rendeltetésű - kőépítményekre.

8 Később RÖMER Flóris és BUNKER, J. R. is megemlékezik róluk.

9 A „Kőlámpások" első összefoglalása CSÁTKAI Endre érdeme, kinek történeti, művészettörténeti adatai alapján, 1941-ben CSEMEGI József világított rá a tabernákulumos kőoszlopok lehetséges funkciójára.

10 Sopron városában több középkori keresztről is tanúskodnak levéltári forrásaink. 1455-ben egy gyilkosságba keveredett polgár, bűnbánata jeléül, fogadalmi keresztet állíttatott.

11 1508-ban, István, soproni mészáros végrendeletében meghagyja feleségének, hogy halála után az asszony javíttassa meg a város kőkeresztjeit.

12 A reformáció megerősödése folytán azonban a már fennálló keresztekkel oly mostohán bántak, hogy a pusztulásnak kitett út menti keresztek ügyét még az 1652. évi országgyűlésen is felemlítették.

13 Ezen intelem hatására újították meg aztán négy év múltán - a négy, még ma is álló középkori monumentum egyikét-, a Pihenő-keresztet.

u Mivel forrásaink nem utalnak a „keresztek" formájára - néhányat nagy biztonsággal kizárva - a 8. WEISS, Karl 1857. 321. 9. RÖMER Flóris 1869. 261.; BUNKER, J. R. 1902. 1-16. 10. CSATKAI Endre 1928; CSEMEGI József 1941. 11. HÁZI Jenő 1925. 73. 12. HÁZI Jenő 1930. 254., 355. 13. VANYÓ Tihamér 1928. 107. 14. GAMAUF, Teophil kéziratát idézi CSATKAI Endre 1956. 430.