Cseri Miklós szerk.: A Kisalföld népi építészete - A Győrött 1993. május 24-25-én megrendezett konferencia anyaga (Szentendre; Győr: Szabadtéri Néprajzi Múzeum, Xantus János Muzeum, 1994)

PERGER Gyula: Képoszlopok a Kisalföldön

KÉPOSZLOPOK A KISALFÖLDÖN PERGER GYULA Falvaink településképének - témánk szempontjából, ha úgy tetszik a szakrális tájnak - meghatározó elemei azok az utak mentén, határban álló szakrális építmények, melyek formailag is jól elkülöníthetők a közismert és szokásosnak mondható út menti keresztektől, illetve (védő)szentek szobraitól.

1 Mivel az alább tárgyalandó szakrális építménytípusnak sem a néprajzi, sem az építészeti irodalmunkban nincs egységes magyar elnevezése, ezért azt a német nyelvterületen jelölésükre használt Bildstock név alapján képoszlopnak nevezem.

2 A képoszlopok számbavétele, felmérése, tipologizálása, funkciójuk vizsgálata annak ellenére, hogy - BARTHA Elek megállapítása szerint - „a vallás és a környezet kapcsolatának kutatástörténetében, nyugodtan állíthatjuk, a térbeli objektumok, a szakrális építészeti és művészeti alkotások kapták ez ideig a legnagyobb figyelmet",

3 még csak a kezdeteknél tart.

4 Különösen szembetűnők a kutatások hiátusai, a szomszédos osztrák és bajor területek ez irányú vizsgálati eredményeivel szembeállítva.

5 Az alapkutatások hiánya, s e tanulmány terjedelmi korlátai miatt sem vállalkozhatunk a képoszlopokkal kapcsolatosan felmerülő történeti, néprajzi, építészeti, vallás- és művészet1. Az út menti keresztekre, szobrokra vonatkozó jelentősebb magyar irodalomból lásd FEKETE János 1984.; GULYÁS Éva 1986.; TÜSKÉS Gábor 1980.; tanulmányait, valamint GYÖRGYI Erzsébet 1978. beszámolóját. 2. ZÁDOR Anna 1984. szótárában egyáltalán nem szerepel, GERŐ László 1984. „Képes oszlop" címszó alatt emlékezik meg az emléktípusról. A Néprajzi Lexikon „út menti kereszt" címszó alá sorolja. 3. BARTHA Elek 1990. 219. 4. BARTHA Elek cikkének bő irodalomjegyzékében egy ilyen tanulmány sem szerepel. Az apró hírlapcikknyi helyi közléseken túl csak néhány rövid leírás jelent meg e tárgyban. 5. Kiemelve néhányat az utóbbi évtizedek jelentősebb munkáiból: BAUR, Heinhold 1954.; MAYER, Georg 1957.; illetve SCHNEEWEIS, Emil 1971.; BERGER,Walter 1975.; és BERGER, Walter 1976. tanulmányai.