Cseri Miklós szerk.: A Kisalföld népi építészete - A Győrött 1993. május 24-25-én megrendezett konferencia anyaga (Szentendre; Győr: Szabadtéri Néprajzi Múzeum, Xantus János Muzeum, 1994)

BANA József: A vándorcigányok letelepítése, építkezése a 18. század közepétől a 20. század közepéig

A VÁNDORCIGÁNYOK LETELEPÍTÉSE, ÉPÍTKEZÉSE A18. SZÁZAD KÖZEPÉTŐL A 20. SZÁZAD KÖZEPÉIG BANA JÓZSEF A legkorábbi adat a győri cigányokról egy 1650. június 18-i keltezésű anyakönyvi bejegyzés. Ekkor kötött házasságot Berki István cigány és Czigány Ilona, a tanúk Dersfi István vajda és Horvát György voltak.

1 A Győr városi közgyűlés 1686-os jegyzőkönyvében található a cigányok magyar nyelvű esküje (1. kép).

2 A 18. században legelőször a cigányok indiai eredetére Vályi István református pap mutatott rá, aki a győri cigányokkal való elbeszélgetések során bizonyosodott meg erről. A felismeréséről szóló tudósítás egy 1776os bécsi hivatalos lapban jelent meg.

3 A legátfogóbb képet egy 1746-os aktacsomóból nyerhetjük, amely kizárólag csak a győri cigányokkal foglalkozik. Győr városa a szabad királyi kiváltságok elnyerése után hozzáfogott a várfalon kívül levő sátrakban és kunyhókban lakozó cigányok megrendszabályozásához. Tizenegy pontból álló rendszabályt alkottak meg, ennek kétféle változata található az aktacsomóban. Mindegyik tartalmaz utólagos belejavításokat és a két szöveg között kisebb eltérések vannak, így például az adózás mértéket illetően. Különbséget tettek az adó alá vont cigányok között. Voltak a város határában lakó cigányok és az úgynevezett külső cigányok, ide tartoztak a tóköziek, a pusztaiak és a szigetköziek. Az adót sátranként, kunyhónként kellett megfizetni. Ezt minden esztendőben az úrnapi vásár után kellett leróni. A „Nemes Város Kapitánya" szintén részesült az adóból. Az adózók név szerinti felsorolásából kiderül, hány sátor, illetve kunyhó volt a győri határban. A lista élén a tisztségviselők állnak „Horváth Istók Fővajda, Kantó Péter Vicevajda, Lévai Ferkó Biró" és velük együtt összesen 23 név. A lista legvégén Rigó Gyurka és Rigó Istók neve mellett zárójelben ez áll: „ezeknek nints kunyhójók, az Pusztai Majorok között volt eddig lakások". Az adót tartalmazó rovatban látható, hogy ők 1. Belvárosi Plébániahivatal házassági anyakönyve I. kötet 1650. 2. Győr város közgyűlési jegyzőkönyve 1686. 424 p. 3. VEKERDI József 1974.