Cseri Miklós szerk.: A Kisalföld népi építészete - A Győrött 1993. május 24-25-én megrendezett konferencia anyaga (Szentendre; Győr: Szabadtéri Néprajzi Múzeum, Xantus János Muzeum, 1994)
TAKÁCS Miklós: Falusi lakóházak és egyéb építmények a Kisalföldön a 10-16. században (Kutatási eredmények és további feladatok.)
11. kép. Négyszögletes, négy cölöplyukas verem. Ménfőcsanak-Szeles-dűlő 607. obj. hasonlóan" e vidéken is igen egyszerű volt a ház alja. A Kisalföldön is egy lejárt, vagy lesarazott réteg húzódik a veremház alján (2. kép), és e réteg elég gyakran az ún. ülőgödör oldalain és alján is megtalálható. 100 A Kárpát-medence más részein végzett vizsgálatokhoz hasonlóan a Kisalföldön sem találni adatot deszkaborítású padlóra. Az általános helyzettel egyezik az is, hogy az egyes veremházak járószintje igen eltérő vastagságú és keménységű, feltehetően az egyes lakógödrök eltérő hoszúságú használata miatt. 10 A veremházak esetleges felmenő falairól csak a betöltésükben lelt nyers vagy átégett agyagrögök alapján szerezhetünk közvetett bizonyítékokat. Mivel ezeknek csak egy részén látható áglenyomat, több építési technika is elképzelhető. (E bizonytalanság a Kárpát-medence más részeire is jellemző. 102 ) A Kárpát-medencei népi építészet kutatói által kidolgozott fogalomrendszer 103 szerint az Árpád-kori veremházak falai vagy az ún. fecskerakás, azaz a rakott, illetve gömbölyeges sárfal, vagy pedig az ún. tapasztott sövényfal kategóriájához állhattak közel. Azaz, vagy támasztószerkezet nélkül rakhatták fel e 99. MÉRI István 1952. 60.; MÉRI István 1964. 10.; KOVALOVSZKI Júlia 1980. 29-35. 100. MÉRI István 1952. 60.; KOVLOVSZKI Júlia 1960. 38.; KOVALOVSZKI Júlia 1980. 30.; összefoglalóan értekezett az ülőgödörről: K. CSILLÉRY Klára 1982. 202-203. 101. Igen határozott formában érvelt emellett: KOVALOVSZKI Júlia 1975. 209. 102. MÉRI István 1964. 13.; MICHNAI Attila 1981. 228. 103. A különböző falrakási technikához lásd: BARABÁS Jenő-GILYÉN Nándor 1979. 38-40.; BARABÁS Jenő-GILYÉN Nándor 1987. 63-64.