Cseri Miklós szerk.: A Kisalföld népi építészete - A Győrött 1993. május 24-25-én megrendezett konferencia anyaga (Szentendre; Győr: Szabadtéri Néprajzi Múzeum, Xantus János Muzeum, 1994)

FAZEKAS István: Plébániaépület a Kisalföldön a 17-18. században írott források tükrében

három szobája van, továbbá egy, az utca felé néző szobához épített kamrácska, istállók, valamint kocsiszín.

18 Sajnos megfelelő mennyiségű alaprajz és helyszíni vizsgálatok hiányában nehéz eldönteni, hogy a falu jobb módú rétegei mit és mikor vettek át a plébániaépületek újításaiból.

19 Ezeknek a kérdéseknek a megválaszolása további kutatások céljául szolgálhatna. 18. E 156 fasc. 159/12. 19. Az egyetlen általam ismert tervrajz a soproni főesperességbeli selegszántói plébániához készült, valamikor a 18. század második és a 19. század első felében (lásd mellékelt ábra). MOL Tervtár T2, XXXVIII. téka. 1228. sz. A rajz a vidék tipikus háztípusát testesíti meg, a zártkapus, középfolyosós lakóházat. Ebből az egyetlen, sajnos csak hozzávetőlegesen datálható adatból nem lehet általános következtetést levonni, különösen azért nem, mert ami igaz az egyházmegye német vidékeire, az nem biztos, hogy igaz a magyar, illetve a horvát lakta vidékekre. A plébániák többsége már a 18. század második felében L-alakban épülhetett, míg ez a háztípus a népi építészet gyakorlatában viszonylag későn jelent meg. S. LACZKOVITS Emőke a Fertő mente néhány magyar falvárói írott dolgozatában a 20. század első felére keltezi. S. LACZKOVITS Emőke 1975-76. 184.