Cseri Miklós szerk.: A Kisalföld népi építészete - A Győrött 1993. május 24-25-én megrendezett konferencia anyaga (Szentendre; Győr: Szabadtéri Néprajzi Múzeum, Xantus János Muzeum, 1994)

DOMINKOVITS Péter: Kisnemesi lakóházak, gazdasági épületek Győr megyében a 19. század első felében

ból, náddal fedve állt. A birtokos nemesi épületállományban a többféle építőanyag együttes jelenlétét, az armalista, curialista nemesek, s a paraszti építési gyakorlatot mutató gazdasági épületeket, a zsellérházakkal egyező, belsőtelken lévő cselédházat jól mutatja az összeírás következő része. Az udvarban még egy „fecskerakácsos" nádfedeles, 20 ökörre méretezett istálló, a végében egy hombároskamrával, egy újabb szekérszín, majd egy 8 tehénre méretezett „fecskerakású" istálló állt. Az udvar hátsó részében 2 szoba, 1 konyha, 2 kamra és 1 db 16 szarvasmarha befogadására alkalmas istállót jegyeztek fel, melyek egy tető alatt náddal voltak fedve. Az udvarban még egy szoba-konyhás, „lágy materiálékból" épült, náddal fedett cselédház is volt. Börtsy Imrének és feleségének, Orosz Rozáliának Koroncón, Gyomorén, Selyemtelken terültek el a gazdasági épületekkel is ellátott fekvőbirtokai.

44 A vagyonbukott Koltai Hováth Dániel tiszteletet parancsoló törvényhatósági pályát futott be. 1836-1842 között a tó-sziget-csilizközi járás al-, 18421845 között a pusztai járás főszolgabírája volt. 1845. július 22-én választották meg Győr megye másodalispánjává, mely hivatalt azon év novemberében bekövetkezett haláláig viselte. Enesén és Beziben közbirtokos volt, s Győrben is házat tartott fenn. Az enesei határban tagosított birtok 66 2/8 hold 407 öl volt, rajta kétszintes 12 öl széles, 6 öl hosszú lakóház állott, mely 6 szobára, 1 konyhára, 1 „speiz"-re, 1 kamrára és egy cselédszobára tagolódott. A pincében 7,5 akó somlói, 5 akó felpéci bort. 40 zsák burgonyát, 150 mázsa burgundi répát tárolt, a kamrában 90 pm árpát, 120 pm zabot, 100 pm búzát írtak össze. Az udvarban még több istálló, egy disznóól és egy hidas volt. Az istállók padlásain kukoricát, takarmánybabot, kendermagot, kenyérlisztet, kölest tárolt. Beziben lévő vagyona a hasonlóságok ellenére is eltérő szerkezetű volt. A fekvőbirtok alapjául a 162 holdas tagosított terület szolgált. Itt a következő épületeket írták össze: 7 öl hosszú, 2 1/4 öl széles náddal fedett tömésház, mely szoba-konyha-kamra tagolódású, s a megjegyzések szerint a hátsó fala kidőlt. Ehhez csatlakozott egy ridegmarhák tartására alkalmas istálló, oldala náddal kötözött, teteje szalmával és azzal az apró náddal van fedve, amiből az udvaron mintegy 100 kévét találtak. Kissé távolabb egy 24 öl hosszú, 2 szobára, 1 konyhára, 1 kamrára osztott lakóház állt, egy hozzá épült istállóval, egy rozzant mészárszékkel - amit akkor 70 ft-ért béreltek -, s utána egy 1/2 lucernás kert következett. A házat az istállóval Kovács János „lakó" 35 ft-ért bérelte. Az épület végében egy másik, 8 öl hosszú, több szobára, egy konyhára osztott, istállókkal megtoldott házat tüntettek fel a conscriptorok, melyből 2 szobát, a konyha felét, az egyik istállót - a fél kerttel együtt - 40 ft-ért Engel zsidó árendálta, míg egy szobát, a konyha másik felét, egy istállót - egy fél kerttel együtt - 30 ft-ért Dávid zsidó bérelte.

45 A több megyében, s megyéken belül több településen kisebb-nagyobb részbirtokokkal rendelkező birtokos nemesek épületeihez, építkezéseihez ad információt özvegy Sidó Józsefné, Farádi Vörös Mária 1837. évi végrendelete. 44. GyL árvaügyi ir. No. 111. 45 GyL tvsz. ir. No. 1584. könyvtáráról: VÖRÖS Károly 1955. 83-84.