Cseri Miklós szerk.: A Kisalföld népi építészete - A Győrött 1993. május 24-25-én megrendezett konferencia anyaga (Szentendre; Győr: Szabadtéri Néprajzi Múzeum, Xantus János Muzeum, 1994)

DOMINKOVITS Péter: Kisnemesi lakóházak, gazdasági épületek Győr megyében a 19. század első felében

kifejezését használva - négy derékból állt, szoba-konyha-kamra-istálló tagolású volt, s a belső telken ettől elkülönítve két szín épült, az egyik alatt sertésólakat jegyeztek fel. A 12 pm-ős irtása mellett a 2683 ft-ot érő vagyonának döntő súlyát 3 szőlőbirtoka, a pincés Alsó szőlő, az ún. Birkás, illetve Iván szőlő adta.

12 Ez a házszerkezet és a gazdasági épületek megoszlása megegyezett a vagyonos tényői jobbágyokéval. Ugyanekkor Elek István tényői háza is szoba-konyha-kamra-istálló tagolású volt, s hozzá két szín tartozott. A két gazdaság közötti 90 vft-ra becsült értékkülönbség a becslők szubjektivitása mellett a nemesi háztartás valamivel gazdagabb felszereltségében is keresendő.

13 A kispéci öreg Szalay János példája már más problémákat, a különböző eredetű, eltérő jogállású nemesi ingatlanok és az azokon álló épületek problémáit is felveti. Míg az Öreg utcában, jobbágytelken 2 szoba, 1 konyha, 1 kamra tagolású háza 2 istállóval, 1 kocsiszínnel, 1 pajtával állt, melyhez 18 tagban 36,5 pm szántó, 24 petrencét adó rét, 2 öl szélességű erdőrész, 300 fej káposzta termesztésére alkalmas káposztaföld tartozott, a községben még egy osztott és egy osztatlan, illetve 1/4 curialis telket is bírt. Az osztott telken az alsó utcán szoba-konyha-kamra tagolású, 2 istállóból, egy kocsiszínből álló épületegyüttes volt, melyet mint residentionalis curiát Péter fiának hagyott.

14 Az armalista, curialista jogállásúként összeírt nemesek legszegényebbjei a jobbágy és nemesi falvak zselléreihez hasonló lakásviszonyok között éltek. Gazdasági épületek nélküli, romló állapotú házakról szólnak inventariumaik. A házosztatok funkcionális eltéréseit az alábbi esetek jelzik: 1831-ben Szap curialista községben Bot János 100 vft-ra becsült háza 2 szobából, 1 konyhából állt. Kisbaboton Kovács János özvegyének 1834-es vagyonösszeírásában a 9 X 7 öles 112 ft-ra becsült háza - a consriptorok nyomán - szobakonyha-istálló tagolódású volt.

15 E nemesi réteg derékhadának épületállományát, gazdasága nagyságát a következők illusztrálják: a Nyaradon 1/4 inscriptionalis telket, 14 tagban 18 pm szántót, Ballonyban 3, a bakai határban (Pozsony m.) 1 pm zálog, illetve örök tulajdonjogú szántót bíró Csicsay János lakó- és gazdasági épületei talpfára épültek, a felmenő falazat az igényes mór téglából készült, szoba-konyha-kamra, 2 istálló-szín tagolású hosszúház volt. Az egybeépült épületsor náddal lett fedve. A belső telken távolabb rossz állapotú ólak, szín és hidas állt.

16 29 évvel korábban, 1804-ben öreg Lengyel 12. PFL tiszt. ir. 1835/354. 13. PFL tiszt. ir. 1836/116. 14. GyL IV. A. 8. d. Győr vármegye nemesi törvényszékének iratai (a továbbiakban: tvsz. ir.) 145. cs. No. 576. 15. GyL árvaügyi ir. No. 236., 1223. 16. GyL árvaügyi ir. No. 237.