Cseri Miklós szerk.: A Kisalföld népi építészete - A Győrött 1993. május 24-25-én megrendezett konferencia anyaga (Szentendre; Győr: Szabadtéri Néprajzi Múzeum, Xantus János Muzeum, 1994)

DOMINKOVITS Péter: Kisnemesi lakóházak, gazdasági épületek Győr megyében a 19. század első felében

nemesség zöme vagyona, jövedelme nagyságában elmaradt a Tolna, Somogy, Fejér megyei possessionatusok állapotától.

3 A megye legnagyobb középbirtokát, a több mint 5000 holdas sövényházi uradalmat az 1753-ban nemesített pozsonyi „polgárfi", Neuhold János már bécsi udvari tanácsosként kapta 1777-ben hasznos és hű szolgálataiért, s ezt a család három generáción keresztül birtokolta.

4 Bezerédy (I.) Ignác gr. Esterházy Miklóstól 1813-ban hasonlóképp hű szolgálataiért nyerte el az 1924 holdas inscriptiós ménfői birtokot, melyet a legidősebb fiág - Bezerédy (II.) Ignác - osztatlanul örökölt. Győr megyében még Rábaszentmihályon 2 curialis sessio a hozzá tartozó szántókkal, rétekkel, és a lapályos, néhol vízzel borított - 1783-ban már 6 eltérő nagyságban 12 sessióra osztott - homoródi pusztán a nemesi közbirtokosok 1829. évi megállapodását követően 70 13/16 hold jutott Bezerédy (II.) Ignácnak.

5 A megye másik híres középbirtokos családjának, a Sibrikeknek jövedelmi viszonyait jelzi; az 1790-es évek elején, Sibrik Antal Győr megyei alispán halála után a csécsényi és a Fúdd pusztai birtokok értékét 24 499 Rft-ra becsülték. E három család a vármegyei nemesség vagyoni elitjét vezette. Jobbágytelken élő, armalista és curialista nemesek Az 1820-as években Győr megye 23 településén éltek csekély számban jobbágytelken nemesek. Legnagyobb tömörülésük a tó-sziget-csilizközi járásban volt (Ásvány, Újfalu, Zámoly, Vámos, Szabadi, Patás, Radvány, Szőgye, Vének, Révfalu), de elszórtabban a pusztai járás egyházi, világi földesúri falvaiban (Tényő, Mezőörs), a sokoróaljai járás nemesi közbirtokosságaiban (Tét, Mérges, Kispéc, Szemere) is találkozhatunk velük. 1828-ban összesen 3. FÉNYES Elek 1841. i. h.; DOMINKOVITS Péter 1991. 164-164.; GyL IV. a. 6. j. Győr vármegye adószedőjének iratai, Conscriptio Dominorum Nobilium et aliorum sub nomenclatione hac in lege Compraehensorum, ad Generalem Regni Insurrectionem Obligatorum Anno 1800. Somogyra lásd: KAPOSI Zoltán 1992. 317-322.; SZASZKÓ István 1989. 236-253.; Tolnára: GLOSZ József 1991. passim. 4. DOMINKOVITS Péter 1992. 37 lev. Az uradalom, és az uradalmi épületek leírása: GyL IV. A. 1. c. Győr vármegye nemesi közgyűléseinek iratai 1812/1264. 5. SZABAD György 1957. 51. Bezerédy (I.) Ignác végrendelete: GyL XII. 1. b. a Győri Székeskáptalan Hiteleshelyi Levéltára, Felvallási jegyzőkönyvek 35. köt. 809-815. p. A Bezerédy család ménfői és egyéb Győr megyei birtokainak, az ott folyó gazdálkodásnak feldolgozása önálló tanulmányt igényel, ahol a megyei „törzsbirtok", Ménfő épületeire, a rábaszentmihályi, homoródi, lakó- és gazdasági épületekre is ki kell térni, miként a győri házra is. (A homoródi, rábaszentmihályi épületek többnyire árendáltatva voltak.) Az előadásban elmondottakra: MOL P 1920 a Bezerédy (ménfői) család levéltára - a továbbiakban: Bezerédy cs. It. - 2. csomó (cs.) 7. tétel 1829. dec. 13., MOL P 1926. a Bezerédy cs. It. Les. 7. tétel 1838. szept. 29., 1847. szept. 1., MOL P 1928 a Bezerédy cs. It. 2. cs. 2. tétel 1783. júl. 30., MOL P 1919 a Bezerédy es. It., Birtokosztályok, 1. cs. 7. tétel 1829. júl. 8.