Cseri Miklós szerk.: A Kisalföld népi építészete - A Győrött 1993. május 24-25-én megrendezett konferencia anyaga (Szentendre; Győr: Szabadtéri Néprajzi Múzeum, Xantus János Muzeum, 1994)

DOMONKOS Ottó: A Kisalföld népi építészetének mesterei (céhes) a 19. század végéig (Vázlat)

tartás mellett adatik egy napra 32 xr; Tartás nélkül 54 xr. "

12 A csornai egyesült asztalos, lakatos, üveges, esztergályos, kádár, szűcs, fazekas és szíjgyártó céh jegyzőkönyveiből (1799) jól nyomon követhető a falvakba települő új mesterek köre: Szil, Szany, Kenyéri, Marcaltő, Farad, Egyed, Szentandrás, Mihályi, Szilsárkány, Szárföld, Tamási a sorrend 1800-1850 között.

13 Természetszerűen ezek a mesterek egyaránt készítettek bútorzatot, de ajtót és ablakot is a megújuló házakhoz, helyi igények szerint. A jegyzőkönyvek és mesternévjegyzékek mellett az inasszegődést és felszabadítást rögzítő könyvekben remélhetünk hasonló adatokat. így például a soproni asztalosok 1762-1800 között felvett inasainak száma 91, ebből 42 soproni, 25 megyebeli, idegen 4, ismeretlen 20. Az 1801-1837 között vezetett feljegyzések 195 inasról adnak számot, bár igen magas, 118 fő az ismeretlen születési hellyel beírt inasok száma, de 42 a vidéki és csak 35 a soproni származású. Területünket közvetlenül érintő adatok: Szentmiklós, Vadosfa, Nemeskér, Szárföld, Lovászpatona, Cenk.

14 De ha tudjuk, hogy a városi mesterek száma meglehetősen zárt, akkor potenciálisan a Sopronban szabadult asztaloslegények is települhettek a Kisalföld, Rábaköz községeibe a 18-19. század fordulójától kezdve. A kapuvári asztalosok mesterkönyvébe a felvett és felszabadított inasok adatai jól kiegészítik a fenti képet. 1846-ban öt mester tartozott a céhbe, de mellettük esztergályos, ács, kőműves, üveges, fazekas stb. szintén bejegyzésre került, tehát egyesült céhvei van dolgunk. A vidéki mesterek származási helye időrendben a következő: Garta, Répcelak, Vitnyéd, Osli, Iván, Himod, Szárföld, Eszterház, Babot, Endréd. Az 1860-as években vállalkozóként jelenik meg Kapuváron Dank József építőmester. 1864-ben szegődtetett három évre 9 kőművest (Süttör 3, Garta 4, Kapuvár 2) és 7 ácsot (Kapuvar 3, Garta 2, Szergény 1, Süttör 1); a következők pedig felszabadultak: kőművesek Süttör, Szergény, Garta, Vitnyéd, Szent-Márton, valamint 2-2 ács Gartáról és Süttörből. Hasonló adatokról szól a jegyzőkönyv az 1866-67-es évekből is. Kapuváron megtelepedett Ligerl Mátyás üveges 1856,-60,-67,-68,-72 években vett fel inast műhelyébe, akik segítették a helyi és a környékbeli igények kielégítését.

15 Hasonló források feltárása még lehetséges Győr esetében is, a tendencia azonban a bemutatott példákból is világos. 12. DOMONKOS Ottó 1980. 96. 13. Néprajzi Múzeum EA. 7775. 14. Soproni Levéltár, Céhiratok Asztalosok 1/d,1/e. 15. Soproni Állami Levéltár, Céhek-Kapuvár 2. kapuvári egyesült céh. 1846. A kapuvári Asztalos Czebe egyínek nevei.