Cseri Miklós szerk.: A Kisalföld népi építészete - A Győrött 1993. május 24-25-én megrendezett konferencia anyaga (Szentendre; Győr: Szabadtéri Néprajzi Múzeum, Xantus János Muzeum, 1994)

GUDMONNÉ Fülöp Ilona: Népi építészet a Kisalföld északkeleti felén

3. kép, Udvardi utca, 1985. GUDMON Ilona felvétele. A lakóház alaprajzi elrendezése A vizsgált terület népi építészetében a 20. század közepéig az egysoros elrendezés dominált. A lakóház bővítését hosszanti irányú hozzáépítéssel oldották meg. A lakóházak hagyományos elrendezése háromosztatú (szoba, pitvar, kamra, illetve hátsó szoba). A zsellérek, iparosok, szegényebb rétegek településrészein megtalálható a kétosztatú ház, ami csupán szobából és konyhából áll. A bejárat az udvarról a pitvarba vezetett, innen nyílott az első-, illetve a hátsó ház ajtaja, a régebbi típusú házaknál a kamráé is. A lakóházakat vertikálisan padlástérre, földszinti lakótérre és esetenként pincére tagolták. A padlásra a 20. században épült házaknál az udvarról, általában beépített sárlépcsőkön lehetett feljutni. A múlt században épült házak többségében a padlásjáró a pitvarban volt, a bejárat és a hátsó ház ajtaja között. A padlásra deszka csapóajtón keresztül zápos létra vezetett. A gazdasági traktus padlására az eresz alatti „rimcán", falba vágott lyukon keresztül jutottak. Néhány, kissé magasabb fekvésű faluban a ház alá pincét is ástak, - a Zsitva mentén a hátsó ház és a kamra alá, a Garam mente falvaiban a