Cseri Miklós szerk.: A Kisalföld népi építészete - A Győrött 1993. május 24-25-én megrendezett konferencia anyaga (Szentendre; Győr: Szabadtéri Néprajzi Múzeum, Xantus János Muzeum, 1994)

GUDMONNÉ Fülöp Ilona: Népi építészet a Kisalföld északkeleti felén

Telekelrendezés Falvainkra általánosan jellemzőek a soros elrendezésű szalagtelkek. A lakóház a telek elején, többnyire az út tengelyére merőlegesen állt vagy azzal hegyesszöget zárt be. A házak többnyire az utca vonalától beljebb épültek, előtte bekerített előkerttel, de találkozunk az utca vonalára kiépített házakkal is (Andód, Csornok). A gazdasági épületek egy része a lakóház vonalát követve, általában vele közös fedél alatt található. Alsó-Garam mente néhány településén a falu közepét alkotó löszdombon (általában a templom körül) teraszos elrendezésű apró zsellértelkek találhatók (Köbölkút, Muzsla, Kicsind). Ezeken a kis telkeken a gazdasági épületeket - kamrákat, ólakat, helyenként istállókat - a löszfalba vájták.

2 Szérűskerteket, rakodókat a telektől távolabb, a település peremén létesítettek, ami bizonyos kétbeltelkűség kialakulását is eredményezhette.

3 Néhol L-alakú épületekkel is találkozunk (Kürt, Andód, Nagylót), de ez az építkezési mód vidékünkön atipikusnak mondható. A vizsgált terület egészén megtalálhatók a 2-7-8 lakásegységet tartalmazó ún. hosszúházak, közös udvarok. Itt egy családra egy szoba + konyha jutott, esetenként szoba-konyha-szoba. Ez utóbbit századunk első felében legtöbb esetben két család - általában a szülők és nős fiúk - lakta, s a konyhát az anyós és menye közösen használta. A lakóház végében álltak a kamrák és istállók, ugyanis az eredetileg szoba-konyha helyiségsor után álló kamrát lakószobává alakították át. Ilyen esetekben leggyakrabban a legelső lakáshoz tartozó gazdasági rész az épületsor legvégén, az utolsó lakásé pedig közvetlenül utána található. Gyakran a ház végében álló gazdasági épületeket is lakóházzá alakították át, ilyenkor a kamrák, istállók és pajták a lakóházzal szembe, vele párhuzamosan a telek másik oldalára kerültek. Leieden, a viszonylag kis telkeken is kialakultak közös udvarok. Itt a lakóházak egymással szemben, a telek két szélén találhatók. A szomszédos közös udvarok házainak hátsó falai között lévő, méternyi széles közök határba menet átjáróként szolgáltak. A gazdasági épületek itt a házak mögött, illetve között helyezkedtek el. Ezek az eredetileg egy nagycsalád birtokába tartozó telkek és házak örökösödés, vagyonosztódás, majd adásvétel útján idegen kézre is kerültek, úgyhogy ma már gyakori eset, hogy a közös udvar lakóit semmilyen rokoni szálak sem fűzik egymáshoz. Az érsekújvári járás területén találkozunk kerített és kerítetlen telkekkel 3. LISZKA József 1986. 633-635.