Cseri Miklós szerk.: A Kisalföld népi építészete - A Győrött 1993. május 24-25-én megrendezett konferencia anyaga (Szentendre; Győr: Szabadtéri Néprajzi Múzeum, Xantus János Muzeum, 1994)

TAKÁCS Miklós: Falusi lakóházak és egyéb építmények a Kisalföldön a 10-16. században (Kutatási eredmények és további feladatok.)

5. kép. Fűtőgödrös veremház. Ménfőcsanak-Szeles-dűlő 71. obj. remház belsejében, annak sarkában állt. Úgy tűnik az agyagkemence helyének megválasztásában nem szabad egy tipokronológiai szemléletű gondolkodással mereven csak az időrendi tényezőre koncentrálni. A kemence megépítésekor vagy kivájásakor ugyanis igen lényeges szempont lehetett például azon talaj keménysége is, amelybe a veremházat beleásták. Az „átlagos" kerek vagy ovális sütőfelületű agyagkemencéken túl a Kisalföldön is előfordul néhány ritkább megoldás. Ilyen például a téglalap alakú sütőfelületű agyagkemence

71 - Lébény-Bille-domb 133. obj. - vagy a fentebb már említett, szintén Bille-dombi 218-as kései Árpád-kori ház ovális agyagkemencéje (4. kép). Ennek belsejében ugyanis behullott kődarabokat sikerült kibontani. A lelőkörülmények talán arra utalnak, hogy az agyagkemence boltozatának tetejét kövekből rakták ki. E lelet értelmezésénél egyrészt további szerencsés párhuzamokra van szükség ahhoz, hogy egyrészt bizonyítani lehessen, a Lébény-Bille-dombi 218-as ház tüzelőberendezése nem egy egyedi megoldás. Másrészt pedig csak újabb, épebben megmaradt párhuza71. Ki kell emelnem, hogy e kemencetípus lébényi feltűnése nézetem szerint nem támasztja alá BALASSA M. Iván 1985. 64.; BALASSA M. Iván 1989. 121. azon felvetését, amely szerint e forma a továbbélő avar lakosság hagyatéka lehet. A Bille-dombtól légvonalban csak 600 méterre lévő Kaszás-dombi lelőhelyen kibontott késő avar település veremházaiban (például 103., 373. obj.) ugyanis csak kőkemence állt.