Cseri Miklós szerk.: A Kisalföld népi építészete - A Győrött 1993. május 24-25-én megrendezett konferencia anyaga (Szentendre; Győr: Szabadtéri Néprajzi Múzeum, Xantus János Muzeum, 1994)

WOLFGANG Gürtler: Házkutatás Észak-Burgenlandban (A kutatás mai állása és tendenciái)

7. kép. Udvar, jellegzetes barokkos oromzatú házzal, Pátfalu, 1955 (?). BLM Fotógyűjtemény: 9 346. És ezek megítéléséhez majdnem minden olyan tényezőt figyelembe kell venni, amelyet szívesen összefüggésbe hoznak a házvidékek kialakulásával, mint a földrajzi, gazdasági, anyagi ... tényezőket."

9 Jóllehet, ezek az általánosító megállapítások - mint már említettük néhány kevéssé pontosan vizsgált konkrét példa alapján születtek, hiányoznak azok a monográfiák, amelyek egy-egy falu vagy kistáj teljes régi épületállományát vizsgálják, olyanok, mint amilyen a Fertő-tó magyarországi mellékéről már megjelentek.

10 Egyáltalán, úgy tűnik, mintha a magyar kutatási eredményeket részben Burgenlandra is „átvették" volna, azzal a mottóval: „E terület házai alig különböznek egymástól, itt is ugyanolyanok, mint Magyarországon". Figyelmen kívül hagyva azt a tényt, hogy magáról a régi épületállományról igen kevés ismerettel rendelkezünk, a kutatók a burgenlandi házkutatás számára új kutatási célokat fogalmaztak meg. így ZUPFER, W. 1972-ben arra figyelmeztet, hogy „a házkutatás nem térhet ki a szociológiai kérdésfeltevések elől, foglalkoznia kell a ház építőivel, s főként a benne lakókkal. " Továbbá: „A burgenlandi ház és udvar ne csak a fennálló viszonyok leírásának tárgya legyen, hanem konkrét utópiák témája 9. BOCKHORN, Olaf 1984. 32-37. 10. LACZKOVITS Emőke 1975. és 1978.