Cseri Miklós szerk.: A Kisalföld népi építészete - A Győrött 1993. május 24-25-én megrendezett konferencia anyaga (Szentendre; Győr: Szabadtéri Néprajzi Múzeum, Xantus János Muzeum, 1994)

TAKÁCS Miklós: Falusi lakóházak és egyéb építmények a Kisalföldön a 10-16. században (Kutatási eredmények és további feladatok.)

3. kép. Veremház agyagkemencéje Ménfőcsanak-Szeles-dűlő 32. obj. 4. kép. Veremház agyagkemencéje. Lébény-Bille-domb 218. obj. veremházakban négy vagy öt tüzelőberendezés-típust lehetett elkülöníteni. A két gyakori: a kövekből rakott (2. kép) vagy agyagból épített, agyagfalba vájt kemence

57 (3-4. kép). Mind a kőből rakott, mind oedig az agyagból épített változat szája általában a veremháznak a kemencével szembeni szélesebb oldala felé nyílott, bár van példa az oldalirányba, azaz a fűtőberendezéstől távolabbra eső keskeny oldal felé mutató szájú kemencére is,

58 például Lébény-Bille-domb 110. obj. A két kemencetípussal ellentétben igencsak ritka és esetleges a harmadik típus, amikor egy házon belül fordul elő a kő- és 57. A veremházakban lévő fűtőberendezések kutatása a magyarországi középkori régészetben a kezdetek óta két szálon fut, azaz az ásatási leletek alapján az egyes kutatók külön-külön szokták elemezni a agyag- és kőkemencét. Az agyagkemencét klasszikus érvénnyel vizsgálta: MÉRI István 1952. 58-59.; MÉRI István 1964.10-11.; MÉRI István 1969-1970. 7979.; KOVALOVSZKI Júlia 1980. 40. Összefoglalóan értekezett az Árpád-kori kőkemencés veremházakról: BÓNA István 1973. 68-72.; BÓNA István 1985. 224-225.; SZABÓ János Győző 1975.36-56.; MESTERHÁZY Károly 1983.151-153.; LASZLOVSZKY József 1991. 345-348. Röviden összefoglalta mind a kő-, mind pedig az agyagkemencére vonatkozó ismeretanyagot: MICHNAI Attila 1981. 227. A néprajzkutatók közül e kemencetípusokat elemezte: K. CSILLÉRY Klára 1982.371 (mutató).; DÁM László 1979.87-98.; DÁM László 1982. 117-118.; BALASSA M.Iván 1985. 56-59.; BALASSA M. Iván 1989. 120-121. 58. MINÁC, Vladimír 1981. 488., I. ábra.