Cseri Miklós szerk.: A Kisalföld népi építészete - A Győrött 1993. május 24-25-én megrendezett konferencia anyaga (Szentendre; Győr: Szabadtéri Néprajzi Múzeum, Xantus János Muzeum, 1994)
TAKÁCS Miklós: Falusi lakóházak és egyéb építmények a Kisalföldön a 10-16. században (Kutatási eredmények és további feladatok.)
épített lakóházakra és egyéb épületekre, 49 másrészt pedig a pincék vagy egyéb földalatti tárolóhelyiségek 10-13. századi létezésére. Súlyos tévedés lenne azonban az eddig feltárt összes Árpád-kori lakógödröt a fenti érvelés nevében újraértelmezni. Egyrészt, a veremházak nagy többségében van tüzelőberendezés, ami meglehetősen nehezen köthető össze a kizárólagos tárolófunkcióval. Másrészt, földbe ásott lakóházak még manapság is állnak a Kárpát-medence különböző pontjain, így néprajzi gyűjtéssel 50 is alátámasztható, hogy ezek emberi lakásként funkcionálnak, természetesen egy igen egyszerű szinten. Harmadrészt pedig, az M1-es autópálya leletmentései során is sikerült feltárni olyan lelőhelyeket, ahol az Árpád-kori földbe ásott objektumok közvetlen közelében újkőkori, földfelszíni, alapozóárkos házak nyomai is előkerültek. 51 E tényállás pedig mindenképp gyengíti a mezőgazdasági művelés romboló hatására való hivatkozást. A kisalföldi Árpád-kori veremházak nagy többségének alaprajza lekerekített sarkú négyszög, vagy téglalap, de a kerekházra is van három példa. A Somorja-Tejfalu (Samorin-Mliecno, Szlovákia)-sámoc / /' 52 és MénfőcsanakSzeles-dűlői 147-es számú, kerek veremház (1. kép) szerkezete alapvonásaiban azonos: a tető alátámasztásának alapeleme egy-egy központi helyzetű oszlop, amelyhez oldalról, a kerek szél mellől különböző számú kisebb karót támasztottak hozzá. A Bajcs-Farkasd (Bajc-VIkanovo, Szlovákia) -téglagyári 11. számú háznak 53 ezzel szemben csak az északi szélén vort két cölöplyuk. A három kerek ház tüzelőberendezése egységesen nyílt tűzhely volt, amelyet Bajcson kövekkel is körberaktak. Időrendi szempontból két kerekház: a bajcsi és a ménfőcsanaki a korai Árpád-korba, azaz a 10-11. századba sorolható, a somorjai viszont a 13-14. századból származik. Ez utóbbi időrendje alapján kerek veremházzal a Kisalföldön nemcsak a 10-11. században, hanem az Árpád-kor későbbi szakaszaiban is számolnunk kell. Kerek ház előkerülése csak a Kisalföldön számíthat igazán újdonságnak, hiszen a Kárpát-medence más vidékein már van ilyenre példa. 54 Tudománytörténeti szempontból érde49. Ilyen építményekre elsőként MÉRI István 1964.23-27. hívta fel a magyar kutatás figyelmét. Több ízben is foglalkozott a földfelszíni építményekkel: LÁSZLÓ Gyula 1965. 213-221.; LÁSZLÓ Gyula 1970. 64.; LÁSZLÓ Gyula 1976. 10., 25.; LÁSZLÓ Gyula 1978. 33-40. Az általa többször is, de csak röviden leírt épületek elemzése csak a teljes ásatási dokumentáció megjelenése után válik majd lehetségessé. Újabb ilyen épületeket említ: MESTERHÁZY Károly 1991. 71-74. A földfelszíni, vagy alig földbe mélyített építmények értelmezéséhez kapcsolódó bizonytalanságokat összefoglalta MICHNAI Attila 1981. 229. és FODOR István 1989.30-32. Néprajzi szempontból értekezett az ilyen építményekről: BALASSA M. Iván 1985. 40-45.; BALASSA M. Iván 1989.120. Igen széles, európai távlatokban szemléli a középkori faépítkezést HOFFMANN Tamás 1992. 5-39. 50. DÁM László 1981. 7-31.; érvelését a közelmúltban megismételte: DÁM László 1992.133151.; K. CSILLÉRY Klára 1982. 11-14.; BARABÁS Jenő-GILYÉN Nándor 1987. 17-20. 51. Lébény-Kaszás-domb 244. obj.; Lébény-Bille-domb 66. obj. E házalapokra való hivatkozás engedélyezéséért T. NÉMETH Gabriellának tartozom hálás köszönettel. 52. HANULIAK, Milan 1980. 284. 40. ábra 4.; HANUILAK, Milan-ZÁBOJNIK, Jozef 1980. 488., I. ábra. 53. TOÖIK, Anton 1964. 69., 77. ábra. 54. BÓNA István 1963. 60.; KOVALOVSZKI Júlia 1980. 35., 41.; BALANYI Béla 1989. 8., 12.
