Cseri Miklós szerk.: A Kisalföld népi építészete - A Győrött 1993. május 24-25-én megrendezett konferencia anyaga (Szentendre; Győr: Szabadtéri Néprajzi Múzeum, Xantus János Muzeum, 1994)

BARABÁS Jenő: Sajátosságok a kisalföldi parasztház történeti alakulásában

SAJÁTOSSÁGOK A KISALFÖLDI PARASZTHÁZ TÖRTÉNETI ALAKULÁSÁBAN BARABÁS JENŐ A néprajzi kutatás területén a típusmeghatározásnak az a jelentősége, hogy az adatok tömkelegében megkönnyíti az eligazodást és az áttekinthetőséget, alapot teremt az összehasonlító vizsgálatokhoz és a rendszerek felismeréséhez. Az építészeti régiók vizsgálata lényegében a táji rendszerek felderítésére irányul, egyfajta tipizálási igénnyel. Jelen esetben a Kisalföld vonatkozásában azt kívánjuk megvizsgálni, hogy beszélhetünk-e itt helyi típusfejlődésről, s az mikor jelentkezik és melyik korszakhoz köthető. A kisalföldi ház típuskérdéséről BÁTKY Zsigmond minden más házterületnél szűkszavúbban nyilatkozott, s inkább csak utalásszerűén sejtette, hogy a két Alföld háztípusa egymással rokonítható.

1 TÁLASI István írásaiban és előadásaiban már részletesebben foglalkozott a kérdéssel, s elég egyértelműen a „középmagyar házterület''-hez kapcsolta nemcsak a Kisalföldet, hanem a Délkelet-Dunántúl és Szlavónia nagy részét is.

2 A területen legintenzívebben kutató FILEP Antal csatlakozott ehhez a nézethez és véleményét 1970-ben így summázta: „Kutatásaink egyéb itt nem tárgyalható eredményei alapján is, de különösen a konyhaberendezés és tüzelőszerkezetek alapján a Kisalföldi lakóháztípust az alföldi, vagy középmagyar lakóháztípussal összességében és részleteiben azonosnak kell vennünk, az alföldi lakóháztípus sajátos táji variánsa."

3 Ezzel szemben GILYÉN Nándorral együtt írt összefoglalásunkban a Kisalföldet meghatározó sajátosságokkal rendelkező önálló házterületnek tekintettük.

4 Akkor a terjedelem szabta keretek miatt részletesebb kifejtésre nem nyílt mód, így joggal igényelhető ennek pótlása. Ez az értekezés tehát a vitatéma valamivel részletezőbb kifejtését célozza. A félreértések elkerülése érdekében mindjárt előre kell bocsátani azt, hogy a 1. BÁTKY Zsigmond 1830. 113-137. 2. TÁLASI István 1980. 451. 3. FILEP Antal 1970. 344. 4. BARABÁS Jenő-GILYÉN Nándor 1987. 169.