Cseri Miklós szerk.: Dél-Dunántúl népi építészete - A Pécsváradon 1991. május 6-8 között megrendezett konferencia anyaga (Szentendre; Pécs: Szabadtéri Néprajzi Múzeum, Janus Pannonius Múzeum, 1991)

Magyar Kálmán: Árpád-kori és középkori lakóházak Somogy megyében

ÁRPÁD-KORI ÉS KÖZÉPKORI LAKÓHÁZAK SOMOGY MEGYÉBEN MAGYAR KÁLMÁN A Somogy megyében előkerült és a régészeti kutatások során feltárt Árpád- és középkori lakóházakat, illetőleg azok maradványait - már meghatározásuknál fogva is - élénk vita kísérte.

1 Különösen vonatkozik ez az Árpádkori települések lakóháznak, illetőleg külső sütőkemencének tartott építményeire! (1. kép.) Vitán felül áll a PARÁDI Nándor által Hács-Béndek pusztán talált Árpádkori település maradványaihoz fűzött magyarázatai.

2 PARÁDI Nándor ugyanis azt írta, hogy „a középkori település területén, a templomromtól mintegy 350 m-re D-re lévő dombháton. . . feltárt kemencék szabadban álló építmények voltak, földbeásott lakóházhoz nem tartoztak. . . Biztosra vehetjük, hogy valamilyen lefedésük, tetőzetük is volt, de ennek maradványait, a tetőzetét tartó oszloplyukakat nem találtuk meg, valószínűleg azért, mert nem ásták azokat mélyre".

3 (2. kép.) Az egy csoportban megtalált hét kemence közül az egyik, valószínűleg a legrégibb edényégető kemence volt. Kitűnt az is, hogy a 12. századi kemencéket nem sokáig használták, de ugyanakkor a kemencék építése között sem telt el hosszabb idő. A legrégebben kivájt edényégető kemence mélyre ásott előterében készítették el egymás után az újabb, ún. sütőkemencéket. Ugyancsak hasonló kemenceegyüttest talált Pusztaberényben 1978-ban BÁRDOS Edith. A kilenc kemencéből álló Árpád-kori együttesből szintén egy 1. FODOR István 1985. 62 p. 4. 2. PARÁDI Nándor 1967. 20-36. 3. PARÁDI Nándor 1967. 23. és 27.