Cseri Miklós szerk.: Dél-Dunántúl népi építészete - A Pécsváradon 1991. május 6-8 között megrendezett konferencia anyaga (Szentendre; Pécs: Szabadtéri Néprajzi Múzeum, Janus Pannonius Múzeum, 1991)
Magyar Kálmán: Árpád-kori és középkori lakóházak Somogy megyében
Külön érdekes, hogy a gótikus épülettel azonos falmaradványok az ún. piactér más szakaszán is előkerültek. Tehát ezek - a nyugaton udvarral rendelkező - épületek egymás mellett, a piactér északi, keleti és nyugati oldalán állhattak. (Hiszen tudjuk, hogy délen volt a mezőváros - általunk 1984-87-ben megtalált - temploma, temetője!) Viszont az északi részen csupán részben sikerült feltárnunk egy másik, de jóval nagyobb és többosztású téglaépület maradványait. Ezt - a padozatán talált részben elégett, különböző gabonaszemek alapján - akár magtárnak is tarthatjuk. Tőle jóval délebbre állhatott egy ugyancsak nagyméretű, de funkcióban inkább a megtalált templomhoz köthető ún. plébániaépület, vagyis a városi plébános háza.(9. kép.) Az említett mezővárosi kúriáktól és más épületektől távolabb, körben következtek az egyszerűbb fa és paticsépületek, míg a távolabbi helyeket a részben deszkából, gerendából készített épületek foglalták el. 23 Feltártuk tehát az ún. királynéi város, a későbbi mezőváros központját, a temetővel, illetőleg a piactér környékén álló kúriákkal, palotákkal, a különböző gazdasági épületekkel együtt. Világosan bebizonyítható, hogy ezt az 500x300 m-es téglalap alakú, ún. városmagot vették körbe az egyszerű középkori épületek, köztük a paticsos, a sövényfonatos jobbágyházak utcasorai. Kiderült az is, hogy a gótikus paloták, házak 1526, majd 1570 után részben elpusztultak. A török egy-egy pusztulás után egyszerűen elegyengette, feltöltötte a területet. Több ízben egyszerűbb, de nagyobb méretű, többosztatú téglapatics házakat emelt 1690-ig bezárólag, amikor a várost teljesen elhagyták lakói. Az elmenekülés gyorsaságát tanúsítja egy -1664-1690 közé datálható - kovácsműhely teljes, több mint félszáz darabból álló, elrejtett szerszám- és árukészlete, valamint több más, köztük a padlószintek alá elásott pénzlelet is. 24 ÖSSZEFOGLALÁS A régészeti kutatásnak Somogyban az eddigi településfeltárások: Hács-Béndek, Pusztaberény, Kaposmérő, Kaposvár 61-es út, Fonyód, Bodrog-Bű, Babócsa, Somogyvár és Segesd esetében vitatott, ún. külsőkemencés objektumok (amelyet többen háznak is tartanak!) és a gerendaházak kérdésében kellene állástfoglalnia. 23. MAGYAR Kálmán 1988. 129-130.; MAGYAR Kálmán 1988. Somogy XVI. 2. 77. 24. Csupán a török végvárát 1664-1666-ig öt ízben égették fel, illetőleg rombolták le (MAGYARKálmán 1988. 93.). Ez azt jelenti, hogy még nem tudunk a belső tervszerű "átalakításokról" vagy belső tűzvészről. Mindenesetre a 4—6 m-es törmelékszint jelentős törökkori városi lakáskultúrát tételez fel.
