Cseri Miklós szerk.: Dél-Dunántúl népi építészete - A Pécsváradon 1991. május 6-8 között megrendezett konferencia anyaga (Szentendre; Pécs: Szabadtéri Néprajzi Múzeum, Janus Pannonius Múzeum, 1991)
Magyar Kálmán: Árpád-kori és középkori lakóházak Somogy megyében
Láthattuk tehát, hogy Somogyban a hács-béndeki a pusztaberényi, a Kaposvár 61-es úti, a kaposmérői, a bodrog-bűi telep ásatásokból „csupán" Árpád-kori föl be mélyített külső kemencék, illetőleg ipari használatú fazekas, mészégető kemencék kerültek elő. (1-7. kép.) BAKAY Kornél Somogyváron, ugyancsak középkori szabadkemencéket és gödröket tárt fel. (Ezek között igen nagy távolságok voltak!) Ezeket a közöket szerinte a két- vagy háromosztatú faházak töltötték ki! BAKAY Kornél úgy véli, hogy „az ún. veremházaknak tartott építmények pedig sütőházak lehettek, amelyben nem laktak". Szerinte ugyancsak a faházak meglétére utalnak a somogyvári ásatás tapasztalatai is. Ennél azt írja: „sokáig nem értettem miért vannak oly nagy térségek a magukban álló kemencék és az ún. félverem házak között". (3,5 ezer négyzetméteren például hat ház!) A rejtély szerinte úgy oldható meg, hogy a kemencék „fölé" felépítette gondolatban a gerenda és deszkaszerkezetű házakat, a melléképületekkel, s máris „benépesült" a térség. 10 Ilyen cölöp- vagy gerendaház lehetett talán a Fonyód-Fácánoson talált Árpád-kori építmény is. Itt FITZ Jenő 1958-ban egy ún. földbeményített paticsház alapjait, valamint két szemétgödröt tárt fel. Az ún. paticsépület keleti részében egy-egy égetőkemence volt. A kemencétől keletre, a hozzátartozó hamusgödör alól - egy korábbi eredetű kút került a napvilágra. 11 Annál izgalmasabb, hogy a Fonyód-Várhegy melletti Nagyberek egyik alacsony szigetecskéjén állattartó, földművelő, 9-13. századi gerendaházban lakó népesség települése került elő. Az ún. bélatelepi sövényfonatos cölöpés gerendaházak népe őrlőkövet, téglát, járomfőt és gabona-, gyümölcsmagvakat hagyott maga után! 12 Láthatólag egy nagy vita kialakulásának a bizonyítékai, illetőleg ellenbizonyítékai éppen Somogyban gyűltek össze! Világosan követhető szerintünk, hogy Hács-Béndek pusztán, Pusztaberényben, Kaposmérőben, Kaposvár 61-es úton, Bodrog-Bűn, Somogyváron ún. Árpád-kori külsőkemencés objektumok léteztek. (Ezek mellett azonban nyugodtan állhattak valóban - a BAKAY Kornél által felvetett - gerenda-talpasházak!) Fonyód-Fácános Árpád-kori háza, a két kemencével ugyancsak lehetett különálló sütőház is! Viszont teljesen világos a Fonyód-Bélatelep településen talált egyszerű gerendaházak helyzete (Nyilvánvaló, hogy a magas talajvíz miatt más technikát nem is használhattak volna!). A bonyolult kérdés mégsem látszik megnyugtatóan eldöntöttnek. Ilyenformán érdemes továbbvizsgálnunk az általunk feltárt bodrog-bűi, segesdi, babócsai ispánsági és nemzetségi központok Árpád- és középkori településeinek a lakóháztípusait is. (1. kép.) 10. BAKAY Kornél 1989. 140-141. 11. FITZ Jenő 1963. 103-114. 12. MAGYAR Kálmán 1985. 49-58.; HORVÁTH Béla 1968. 113-144.
