Cseri Miklós szerk.: Dél-Dunántúl népi építészete - A Pécsváradon 1991. május 6-8 között megrendezett konferencia anyaga (Szentendre; Pécs: Szabadtéri Néprajzi Múzeum, Janus Pannonius Múzeum, 1991)

K. Csilléry Klára: Stíluskorszakok a Dél-Dunántúl népi építészetében

5. kép. Ház és "kisház" barokk oromzattal, 1860-ból. Kopács (v. Baranya m.) ZENTAI Tünde felvétele, 1989. (Szabadtéri Néprajzi Múzeum Fotótára) A 19. században azonban nem csupán a reneszánsz és barokk megkésett stílusjegyei figyelhetők meg egyes dél-dunántúli házakon, de az előretörő klasszicizmusé is. Talán nem tanulság nélküli az a fontos tény, hogy a klasszicizáló stílus terjedése bebizonyíthatóan még ennek a stílusnak virágkorában megkezdődött, amikor még városokban is ennek a szellemében építkeztek. Már 1800-ból ismeretes klasszicista ízlésű, vakolatdombormúves oromfalú parasztház Bakonyáról (Baranya m.).

38 Az egyszer elfogadottá vált díszítményekhez való ragaszkodást szemlélteti viszont az, hogy az 1858-ban épült zengővárkonyi (Baranya m.) lakóház oromfalára ugyancsak ehhez hasonló ornamentika került.

39 Ám idézhető ilyenféle klasszicista vakolatdíszre akár 1880-ból is példa. A késő klasszicista homlokzatkiképzésnek kedveltségére a 19. század második felében jellemző példa a Szabadtéri Néprajzi Múzeum ó'csényi (Tolna m.) háza, mely 1872-ben kapta az akkorra a Sárközben a vagyonosság kifejezőjévé vált klasszicista homlokzatot.

40 A klasszicista népi stílus különösen hosszú továbbélését mutatja az, hogy a Szabadtéri Néprajzi Múzeum számára megvásárolt, 1897-ben épült faddi (Tolna m.) háznak a 38. ZENTAI Tünde 1980. 87.; ZENTAI Tünde 1984b. 221. 39. ZENTAI Tünde 1980. 8. kép; ZENTAI Tünde 1984b. 220-221. 40. ZENTAI Tünde 1984a. 179-180. lap, 6-12. kép. A család az első világháború idején 70 holdat birtokolt (uo. 175.).