Cseri Miklós szerk.: Dél-Dunántúl népi építészete - A Pécsváradon 1991. május 6-8 között megrendezett konferencia anyaga (Szentendre; Pécs: Szabadtéri Néprajzi Múzeum, Janus Pannonius Múzeum, 1991)

Sabján Tibor: Középkori elemek népi cserépkályháinkon

Recens szemeskályháink előzményei a Dunántúlon A szögletes szájú, tál alakú kályhacsempék elterjedése a 14. században kezdődik meg Európában. A 15. század második felében a magyarországi vidéki várakban, falusi udvarházakban, paplakokban és kolostorokban is fel­bukkannak példányaik. A Dunántúl közepének és nyugati részének falvaiban, váraiban egy jellegzetes nagytáji típus terjed el, melyet az "oroszlános kör" kályháin keresztül ismerhettünk meg. A korábban csak csempéik alapján tárgyalt kályhák megoldását a külsővati ásatások feldolgozása nyújtotta. 13 A munka során rekonstruált kályhák részletei nem tekinthetők egyedieknek, valószínű, hogy Magyarországon és Európában is alkalmaztak hasonló meg­oldásokat. Már a feldolgozó munka kezdetén kiderült, hogy ezek a kályhák sok rokon vonást mutatnak paraszti szemeskályháinkkal, sőt azok közvetlen előzményeinek tekinthetők. A gótika korának cserépkályháit legtöbbször alul szögletes, felül henge­res formával építették. Ez a forma rögzült a korai kályháknak azon változata­ihoz is, melyeket korongon készült szemekből állítottak össze. így az érett reneszánsz időszakában bekövetkezett stílusváltás, amely az alul-felül hasáb alakú kályhákat részesítette előnyben, nem érintette ezeket a kályhákat. Ezt a formai kötődést támasztják alá a külsővati kályhák tanulságai és mai sze­meskályháink formai vizsgálatai is, melyek azt mutatják, hogy az alul hasáb, felül henger alakú kályhák mellett csak kis számban vagy elvétve fordulnak elő más változatok. 14 Szemeskályháink formai kialakítása tehát középkori előzményekre vezethető vissza. Ugyancsak a külsővati kályhák vizsgálata vetette föl a tál alakú szemek­kel együtt használt domborműves előlapú csempék kérdését. 15 Az „oroszlá­nos kör" kályháinál úgy tűnik elmaradhatatlan része volt a csempeegyüttes­nek. 16 Eredeti sártöredék is igazolta, hogy a domborműves csempék helye a kályha alsó sorában volt, ugyanúgy, ahogy ezt a recens szemeskályhák ese­tében is megfigyelhetjük. 17 Ez a középkori építési rend azonban nemcsak a magyar kályhákon érvényesül, hanem néhány ausztriai példányon is látható. 18 A19. század második feléből írásos feljegyzésünk is van. ROSEGGER, Peter írja a stájerországi szülői ház cserépkályhájáról: "Über der breiten Ofenbank war eine Reihe viereckiger Plattkacheln und darüber in weißen Lehm einge­fügt die runden Kacheln mit hervorquellenden Bäuchen, in welchen sich die lichten Stubenfenster mit ihren Kreuzen spiegelten." 19 13. ILON Gábor-SABJÁN Tibor 1989. 57-110. 14. SABJÁN Tibor 1985. 99-101. 15. ILON Gábor-SABJÁN Tibor 1989. 89. 16. Az eddig ismert lelőhelyek felsorolását lásd: ILON Gábor-SABJÁN Tibor 1989. 94-105. 17. ILON Gábor-SABJÁN Tibor 1989. 89.; SABJÁN Tibor 1985. 105-106. 18. GEBHARD, Torsten 1983. 56. 19.; 61. 30.; 62. 31.; 67 19. BAUR-HEINHOLD, Margarete 1980. 16. ROSEGGER, Peter (1834-1918) a Krieglach mel­letti Alplban született parasztszülők gyermekeként. Az új német népies elbeszélőművészet egyik mestereként tartják számon.

Next

/
Oldalképek
Tartalom