Cseri Miklós szerk.: Dél-Dunántúl népi építészete - A Pécsváradon 1991. május 6-8 között megrendezett konferencia anyaga (Szentendre; Pécs: Szabadtéri Néprajzi Múzeum, Janus Pannonius Múzeum, 1991)

Sabján Tibor: Középkori elemek népi cserépkályháinkon

B 5. kép. Késő reneszánsz delfines párták a 17. század második feléből (A), liliomos díszítésű gótikus párták a 15. század második feléből (B). pust a szögletes szájú, tál alakú csempék jelentik, melyek szintén más típusú csempékkel vegyesen alkotnak egy együttest. A fenti két terület között, a Dunántúl középső és keleti részén a korai kályhákat bögre és tál alakú szemekből építették. Általában a bögrés változatok kerültek a kályha alsó részébe, m ig a tál alakúakat a felső hengerbe rakták. A kelet-dunántúli kályhák történeti vázlata A közép- és kelet-dunántúli faluásatások és várfeltárások anyagából már a 15. század második feléből ismertek olyan kályhák, melyek palástját egyenes oldalú, pohár alakú szemekből és tál alakú csempékből rakták ki. A kályhák oromzatát háromszögletű csempékből építették, kupolájukba hagyma alakú szemeket illesztettek. Ilyen felépítésű kályhára utaló leletek kerültek elő a sarvalyi faluásatás 17. számú házából, az ozorai várkastély feltárásából, valamint a felsőnyék'\ vár és az őcsény\ földvár ásatásából.

7 Ez a típus később bevonult a paraszti lakóházakba is, ahogy ezt CSALOGOVITS József etei ásatásai is bizonyítják.

8 A 17. század elején elpusztult település lakóházait 7. Sarvaly: HOLL Imre-PARÁDI Nándor 1982. 106-109.; Ozora: FELD István-GERELYES Ibolya-GERE László-GYÜRKY Katalin-TAMÁSI Judit 1989. 192-200.; Felsőnyék: MIKLÓS Zsuzsa 1988. 212.; Az őcsényi földvár területén MIKLÓS Zsuzsa végzett ásatásokat, akinek a hivatkozási lehetőséget ezúton is köszönjük. 8. CSALOGOVITS József 1937. 321-332.