Cseri Miklós szerk.: Dél-Dunántúl népi építészete - A Pécsváradon 1991. május 6-8 között megrendezett konferencia anyaga (Szentendre; Pécs: Szabadtéri Néprajzi Múzeum, Janus Pannonius Múzeum, 1991)

Kerecsényi Edit: A tüzelőberendezések változása Dél-Zalában a 19. században

Itt azoknak a kályhaszemeknek egy részét mutatom be, melyeket a Simon fazekasdinasztia tagjai használtak, illetve készítettek Pusztamagyaródon és Pördeföldén. 1. kép. Kályhacsempe nyomódúca Nagybakónak 232. (Lelt. sz.: 54. 75. 13.) Négyszögletes hársfadeszka lapján mélyített faragással. Rozmaringleveles ágak között a koronás magyar címer. Sarkaiban már alig kivehető 1871 évszám. Szúette. H: 20,2 cm, Sz: 21 cm, V: 3,8 cm Ajándékozta Simon Lajos 45 éves nagybakónaki fazekasmester. Emlékezete szerint 1908-ban Pusztamagyaródról Nagybakónakra nősülő apja, Simon Lajos - aki Pondelek József fazekas leányát vette feleségül - hozta magával a legénykorában használt műhelyfelszereléssel együtt, s még itt is készített vele kályhaszemeket. 2. kép. "Kálhacsempe" Zalaújlak, Fő u. 64. (Lelt. sz.: 72. 25. 13.) Sablonba formált, kidomborodó mintázatú és peremű, zöldmázas kályhacsempe. Sarkaiban elmosódott, 1871-es évszám. Mérete: 18x18x3,5 cm A család emlékezete szerint a zöldmázas kályhát a galamboki fazekasnál vették gabonáért, ő is állította össze. "Alja szögletes volt lapos szemekkel, a felső része karikós, tányéros szemekkel, a tetején kerek kúppal. Akkoriban ezt különösen szép kályhának tartották, mert a faluban mindenki rajongott Kossuth Lajosért és az ö címerét formálta rá a gölöncsér" - mondta az ajándékozó. Kb. 1920-ig állt a kályha. Akkor a maradék csempéket felvitték a padlásra, a szobába pedig vaskályha került. Az adatközlőt az emlékezete nyilván megcsalta, mivel akkortájt Galambokon is dolgozott egy fazekas, Anhoffer János. Valószínű, hogy a csempe a Simon fazekascsalád munkája és az 1. képen bemutatott nyomódúccal készült. Hasonló méretű és mintázatú zöldmázas csempe Letenyéről is került gyűjteményünkbe. (Lelt. sz.: 90. 6. 1.) 3. kép. "Tányéras sarokszem", Hahót, 93. (Lelt. sz.: 52. 247. 2. 1.) A halványzöld alaRon barnával és sötétzölddel spriccelt mázas sarokelem oldalát kidomborodó "margaréta" díszíti. Alatta S L monogram. (21,3x19,8x11 cm) E két kályhaelem 1890-ben épített szabadkéményes téglaház padlásáról került elő. Simon Lajos pusztamagyaródi fazekas készítette és állította fel a kályhát. Bontására 1940 táján került sor. A 14. számú fotón látható börzöncei kályhához hasonlított. 4. kép. "Tányéras szem" a szegély egyik elemével. Hahót, 93. (Lelt. sz.: 52. 247. 2. 2. és 57. 247. 2. 4.) Máza, mint az előbbié. (21,3x19,8x11 cm és 45,2x7,5x3,8 cm) 5. kép. "Kályhacsipke" Hahót, 93. (Lelt. sz.: 52. 247. 2. 3.) Enyhén domború. Díszét a felső, csipkés peremen kívül a két kidomborodó, barna festéssel is hangsúlyozott leánykafej képezi. Az alapmáz ugyanaz, mint az előbbieknél. (19,8x7x4,2 cm)