Cseri Miklós szerk.: Dél-Dunántúl népi építészete - A Pécsváradon 1991. május 6-8 között megrendezett konferencia anyaga (Szentendre; Pécs: Szabadtéri Néprajzi Múzeum, Janus Pannonius Múzeum, 1991)
Knézy Judit: Táji különbségek a somogyi paraszti építkezésben, (1696-1860)
ha már a téglafalú lakóház alatt is rendelkeztek pincével, sőt még a szőlőhegyen is. Gabonásvermekről csak a megye északkeleti feléből van tudomásunk, a Magyar Néprajzi Atlasz fíá/ványoson jegyezte fel. FÜZES Endre szerint a 19. század közepe után már megszűnt domináns szerepe az alföldi területeken is. 37 Korábban városiasabb helyeken másutt is lehetett, MAGYAR Kálmán Segesd vára területén kiásott ilyeneket. 38 Különálló kamrák és egyéb terménytárolók vizsgálata is fényt derít olyan táji különbségekre, melyek részben a hagyományokból, részben gazdálkodási sajátosságokból eredtek. A 18. század végén, a 19. század elején teljesen általánosnak tűnik, hogy a parasztházak szoba-konyha-kamra beosztásúak, külön gazdálkodó két család esetén szoba-konyha-kamra-kamrakonyha-szoba beosztás is előfordult. 39 De különálló kamraépületekről tanúskodnak a paraszti leltárak a jelzett időszakban. Hogy a mennyiségekről fogalmunk legyen, 1847-ben Kisbajom égésekor 64 lakóház és 79 kamra pusztulásáról írtak, tehát Belső-Somogyban is volt több különálló kamra is egy telken, viszont sokkal kevesebb pince épült a beltelken. Pl. Kisbajom égésekor mindössze 5 pince, 68ól, 14 hidas, 55 istálló, 39 pajta, 49 szekérszín, 5 méhes semmisült meg. 40 Délnyugat-Somogyban az önálló és a gabona- és liszttárolásra szolgáló, többnyire gerendavázas kamrát "hombárnak" nevezték, de ennek külseje is különbözött a megyében előforduló kamrafélétől. Mivel az utcáról jól látható volt, elülső homlokzatát díszesebben képezték ki, faoszlopos tornáca is lehetett. (10. kép) A délbaranyai és északhorvátországi vidékeken általánosan elterjedt hombárokkal mutat rokonságot. L/szóban 1834-ben összeírtak ilyen különálló gabonás "hombárt". 41 Zákányban 1982-ben két zsilipéit boronafalú, elől pitarrésszel ellátott hombárt még sikerült lefényképeznem. Itt DélnyugatSomogyban az is előfordult, hogy a gabonáskamra és a pálinkáskunyhó egybeépült, mint az Alsókon fennmaradt és Szerdára áttelepített zsilipéit boronás épület is mutatja. (17. kép) A „hombár" kifejezés másutt is előfordult a megyében, de nem különálló gabonatároló építményt, hanem kisebb tárolóeszközt jelentett: deszkával elrekesztett kisebb-nagyobb rekeszt 42 (ez a rekesz elfoglalhatta a kamra egyharmadát is), ácsolt ládát, vagy fűrészelt technikával készültet, nagyobb hor37. FÜZES Endre 1973. 471. 38. MAGYAR Kálmán 1988. 131-133. 14-15. század. 39. Szegényebb családoknál a szétválás után egyik család az első szobát kapta, a másik a harmadik helyiséget, akár szoba volt korábban, akár kamra, s a konyhát vagy kettéválasztották (pl. Babócsa környékén több ilyet láttunk) vagy közösen használták és kénytelenek voltak különálló kamrákat készíteni. 40. SML Kisbajom tagosítási pere 1857. 41. SML Csurgói járásbíróság iratai 1852/7. 42. FÜZES Endre 1970. 377-386. A Rinyakovácsi, Petőfi u. 2. sz. házban 1862-ben épült lakóház kamrájának egyharmadát elfoglalta egy zsilipéit boronafalú, három rekeszes lisztes és gabonás láda, „hombár".
