Cseri Miklós szerk.: Dél-Dunántúl népi építészete - A Pécsváradon 1991. május 6-8 között megrendezett konferencia anyaga (Szentendre; Pécs: Szabadtéri Néprajzi Múzeum, Janus Pannonius Múzeum, 1991)

Knézy Judit: Táji különbségek a somogyi paraszti építkezésben, (1696-1860)

16. kép. Tyúkól, Surd, Petőfi u.13. Déli homlokzat. nádból szőtt falazat) a kocsiszín és pajta.

28 A külső-somogyi németek (Ecseny, Bonnya, Döröcske, Szorosad, Felsőmocsolád) is a hosszú keskeny telkeken egybeépítették a lakóházat az istállós-pajtával. Bedegkér magyar részében felmértem a Rákóczi u. 11-ben egy 28 m hosszúságú szobakonyha-hátsó szoba-padlásfeljáró-kamra-istálló-pajtából álló építményt. A két hátsó helyiség 6,40 m, az elsők 5,4 m szélesek voltak. A pajta után még fészer is lehetett. E község szlovákok által lakott részén (Kér) a színt nem az egész együttes végére tették, hanem a lakóházrész után (pl. Kéri u. 25-ben). A földnélkülieknél előfordult, hogy szoba-konyha-istálló volt csak együtt, ez 28. TAKÁTS Gyula 1934. 25. több telekrajzot közöl éppúgy, mint HOSS József a kéziratában (ld. 25. jegyzet).