Cseri Miklós szerk.: Dél-Dunántúl népi építészete - A Pécsváradon 1991. május 6-8 között megrendezett konferencia anyaga (Szentendre; Pécs: Szabadtéri Néprajzi Múzeum, Janus Pannonius Múzeum, 1991)

H. Csukás Györgyi: A mernyei uradalom épületei a 18-19. században

A századfordulón készült épületstatisztika alapján a falvakban a hagyományos falazóanyagok még mindig jelentős arányban voltak jelen. A sövény-, tömés- és kőfalak ugyanazokban a falvakban maradtak fenn jelentős számban, ahol 100 évvel korábban az uradalmi építészetben is meghatározó szerepük volt.

110 Az uradalom szerepe azonban kétség kívül kimutatható a népi építkezés számos területén: így a 19. század elején a zsúpfedésre való áttérésben, később pedig a gyakori tűzesetek megelőzését szolgáló korszerűbb füstelvezetés bevezetésében, a cserépfedelek terjedésében. Tudjuk, hogy egy-egy tűzeset után a házak már cseréptetővel épültek újjá, s az uradalom téglaégetőiben készült téglához, cseréphez a parasztok is hozzájuthattak.

111 Mindezek ellenére a falusi lakosság szegényebb rétegeinek körében századunk elejéig fennmaradt a hagyományos építkezésmód.

112 A mernyei uradalom építkezéseinek, épületeinek változásait legjobban azok a hivatkozott források illusztrálják, amelyek egyazon épületről készültek különböző időpontokban. Ezek közül a nagydobszai tiszti házra (ispán-ház) vonatkozó összeírásokat közöljük, ezek világítják meg ugyanis legszemléletesebben a tanulmányunkban érintett változásokat. 110. A Magyar Korona Országainak 1900. évi népszámlálása. 1. rész. Bp. 1902. 110-111, 116-117, 128-129. 111. CSORBA József 1857. 143. Attala ismertetésénél jegyzi meg, hogy „házaikat az 1843. évi tűzvész után cserép tetőre, kéményre kezdik építeni". Mernye esetében SZENTIVÁNYI Béla 1943. 147-149. hívja fel a figyelmet a település különböző korszakban kiépült részeinek településében, építkezésében megfigyelhető különbségekre, az iparos-sor hatására. 112. SZENTIVÁNYI Béla 1943.146. az uradalom központjában, Mernye mezővárosban is tudott talpas házakról századunkban. Még több talpas sövényház maradt fönn Nagydobszán. KISS Tibor 1943. 6., 15., 26., 27.