Cseri Miklós szerk.: Dél-Dunántúl népi építészete - A Pécsváradon 1991. május 6-8 között megrendezett konferencia anyaga (Szentendre; Pécs: Szabadtéri Néprajzi Múzeum, Janus Pannonius Múzeum, 1991)

H. Csukás Györgyi: A mernyei uradalom épületei a 18-19. században

kép.) A pincék többsége ekkor még az udvar különálló építménye, és a később bolthajtásos építkezéséről ismert Balatonfelvidéken is gyakran famennyezetes. A fából épült pincéken valószínűleg boronapincékeX kell értenünk. Az udvarokat faoszlopokon álló fészerek, lábas pajták, istállók egészítik ki, melyek állhattak külön, de csatlakozhattak - néha L-alakban - a lakóházakhoz közvetlenül is. Az uradalmi épületek többsége ekkor még a faluban állt, legtöbbjük udvarát hasogatott tölgyfakarókból készült kerítés vette körül. Az adminisztrátori házak és némelyik árendásház mellett olykor virágoskert d ísz\e\\. A házak egy másik csoportja az allodiális földön helyezkedett el, s közvetlenül csatlakozott hozzá a szántó, kukoricás, rét vagy erdő. A külterjes állattartás építményeit fából, fonásból készült szárnyékok, marhaállások, méhesek, a majorság gazdasági épületeit ezen túl magtárak, górék képviselték. Időben következő az 1804-es kamarai összeírás, melyet nem világítanak meg rajzok, tartalmazza viszont a plébániaházak, iskolák leírását is.

24 Összevetve az 1774-es épületleltárral, megállapítható, hogy az eltelt 30 év alatt lényeges új építkezések történtek, melyek főként az épületek anyagában hoztak változást. Az utolsó bérlők - Sixti Ferenc mérnök, majd Gludovácz József és szentgyörgyi Horváth Zsigmond tanácsosok - gondosabb gazdái voltak a birtoknak, mint elődeik. Beruházásaikban talál a napóleoni háborúk nyomán fellépő konjunktúra is közrejátszott, mindez azonban a kusztódiátus elmaradott gazdálkodásán, épületállományán nem változtatott alapvetően. Sövényházak már ritkán épültek az eltelt időszakban, csak Dobsza környékén, illetve Taszáron, Vadén néhány kisebb épület. Az új épületek a somo24. OL E 237. Consciptiones Episcopatuum. 95. k. Custodiatus Albesis (1804) 10. kép. Nagy-Dobszai uradalmi épületek helyszínrajza 9/4. 1. Szérűskert új kukoricagóréval; 2. Urasági ház, előtte virágoskerttel, udvarán kúttal, fából épült pincével; 3. Régi, romos sövényfalú árendásház bolttal, udvarán istállóval, fészerrel.