Cseri Miklós szerk.: Dél-Dunántúl népi építészete - A Pécsváradon 1991. május 6-8 között megrendezett konferencia anyaga (Szentendre; Pécs: Szabadtéri Néprajzi Múzeum, Janus Pannonius Múzeum, 1991)
H. Csukás Györgyi: A mernyei uradalom épületei a 18-19. században
MB 5. kép. Homoki épületek 9/3., 4. 2. Régi sövényfalú kukoricagóré; ji 3. Düledező sövényfalú kocsmaház, /tLDtnOA IN POSSLSSWKTE HOMOK. udvarán fából épült pincével. Az épületek egy része már szabadkéményes. A kémények a szilárd falazathoz kapcsolódnak, sövényházak esetében is jól kivehető a rajzon a konyha kéményboltozatot tartó vastagabb fala. 20 (2/11., 6/9., 7/3. kép.) Mindössze egyetlen esetben, egy mernyei kétlakásos uradalmi háznál fordul elő, hogy az elülső konyha kéménye egetett téglából, bolthajtásra épült, míg a hátsó konyháé sövényből. (2/11. kép.) Ugyancsak egy mernyei és egy dörgicsei háznak volt falazott pillérekre támaszkodó kis szabadkéménye, amilyeneket kovácsműhelyekből, présházakból ismerünk. (1/10., 2/18. kép.) A konyhákban mindenütt szögletes kemencéket, a szobákban ugyancsak szögletes, valószínűleg kályhákat jelölnek a rajzok. 21 Várongon fordulnak elő olyan konyhai kemencealaprajzok, melyeket nem tudtunk értelmezni. (9/1., 5., 8. kép.) Ugyancsak egy várongi kétosztatú épületnél és egy göllei háznál a konyhában csak tűzhelyet jelöltek. (6/8., 9/7. kép.) A füstöskonyhák kemencéje rendszerint a közfalhoz épült és padka veszi körül. A szabadkéményes konyhák kemencéje ezzel szemben jóval kisebb, padka nélküli és a hátsó fal közepén helyezkedik el. Noha metszetrajzok nem tájékoztatnak a kemencék magassági méreteiről, néprajzi megfigyelések valószínűsítik, hogy a szabadkéményes konyhák kemencéi jóval alacsonyabbak lehettek a füstöskonyhák kemencéjénél. Előbbiek minden bizonnyal vályogból vagy téglából épültek, és tetejük tűzhelyként szolgált - más tüzelőpad20. A dél-dunántúli szabadkéményeket vizsgálva ZENTAI Tünde 1990b. 89-90. is kiemeli, hogy a szabadkéményes füstelvezetés a szilárd falazattal együtt terjedt. 21. A Dél-Dunántúlon gyakori boglya-alakú kemencék a rajzok alapján nem fordultak elő a mernyei uradalom házaiban. ZENTAI Tünde 1990b. 85.
