Cseri Miklós szerk.: Dél-Dunántúl népi építészete - A Pécsváradon 1991. május 6-8 között megrendezett konferencia anyaga (Szentendre; Pécs: Szabadtéri Néprajzi Múzeum, Janus Pannonius Múzeum, 1991)

Beszédes Valéria: A jugoszláviai népi építészetkutatás dél-alföldi vonatkozásai

1. kőház 2. favázas ház 3. boronaház 4. földház 8. kép. A kulturális régiók és a háztípusok viszonya Jugoszláviában mának a kialakulására. Megállapítja azt is, hogy ilyen megoldást az indonéz népek alkalmaznak! Ezzel is igazolva látja a már korábban vázolt nézetét a népi építészet fejlődéséről.

18 Hasonlóan KOJIÓ, Branislavhoz, FREUDENREICH, Aleksandar sem számol a magyar népi építészet hatásával a baranyai, szlavóniai területeken, s úgy véli, hogy ezek a házak városi hatásra kerülnek a falusi környezetbe. A legújabb kutatások eredményét összegezi annak a kiállításnak a katalógusa, mely az 1988-as néprajzi világtalálkozóra készült. MURAJ, Aieksandra a Jugoszláviában található kulturareákat párhuzamba állítja az alapvető építési anyagokkal, s ennek alapján határozza meg a különböző házterületeket. A pannon zónában három háztípust határoz meg. Az első kettőben a faépítkezés a domináns. Az elsőben vízszintes gerendákat csapoltak egymáshoz különböző módszerekkel. A sátortetőt szalmával fedték be. A háromosztatú házban a konyhában félig nyílt tűzhely, a szobában cserépkályha volt. A háznak nem volt kéménye. A folyók mentén kezdetben cölöpökön épültek a házak. Ezekből fejlődtek ki később az emeletes tölgyfa objektumok. A háromhelyiséges földszint középső része szabad volt, gazdasági célokat szolgált, az emeleten laktak. A régió alföldi részén földházak a jellemzők. 18. FREUDENREICH. Aleksandar 1972. 204.