Cseri Miklós, Balassa M. Iván, Viga Gyula szerk.: Népi építészet a Kárpát-medence északkeleti térségében - A Miskolcon 1989. május 15-16-án megrendezett konferencia anyaga (Miskolc; Szentendre: Szabadtéri Néprajzi Múzeum: Herman Ottó Múzeum, 1989)

Páll István-Udvari István: Hodinka Antal kárpátukrán népi építészetre vonatkozó jegyzetei

írott komoly cikknek tekintendő, melyet közel egy évtized múltán követett csak Nemes M. Néprajzi Értesítőben munkája Rutén építkezés címmel.

4 Mielőtt a jegyzetek közzétételéhez fognánk, röviden be kell mutatnunk Hodinka Antalt, akit a Néprajzi Lexikon nem említ, annak ellenére, hogy szorosan vett néprajzi jellegű munkáján kívül még több más művében is találhatók néprajzi, népéleti utalások. Hodinka Antal a Zemplén vármegyei Ladomér községben született 1864ben. Iskoláit Máramarosszigeten, Ungvárott majd Budapesten végezte. Teológiai tanulmányai mellett a pesti egyetem bölcsészettudományi karán történelmet és szláv filológiát is hallgatott. Hosszabb bécsi tanulmányutat követően (itt szláv filológiát, oklevéltant és paleográfiát tanulmányozott) a Magyar Nemzeti Múzeum Könyvtárában helyezkedett el, majd a Közös Pénzügyi Levéltárba került. Utóbbi helyen a horvát s a szerb történelmet kutatta. 1906 után Pozsonyban majd Pécsett volt egyetemi tanár.

5 Találóan állap ítja meg róla Csorba Csaba: „Noha 1945 előtt ő lett volna a leghivatottabb a kárpátukránok történetének megírására, más irányú lekötöttségei miatt idejének és erejének csak töredékét szentelhette a feladatra."

6 Kisebb adatközlések után 1909-ben jelentette meg A munkácsi görög katolikus püspökség története című munkáját, melynek megírásához az addigi irodalom mellett a magyarországi és a római levéltárak anyagát is felhasználta. E munkájában Hodinka a szűkebben vett egyháztörténeten kívül település- és művelődéstörténeti vonatkozásokra is kitért. A munkácsi püspökség történetéhez kapcsolódóan Hodinka nagyszabású, négykötetes forráskiadást tervezett, melynek csak az első kötete jelent meg nyomtatásban.

7 Hodinka bazilita okmánytár kiadását is tervezte, mely Lengyelországban jelent volna meg, de a nyomtatásra előkészített anyag a második világháború során elkallódott. Hodinka Antal gazdag kéziratos hagyatékát a Magyar Tudományos Akadémia Könyvtárának Kézirattára őrzi: itt a ruszinok történetére vonatkozó nagyszámú eredeti okmány, másolat található. Ugyanitt különböző kezektől több kárpátukrán népdalgyűjtemény is van.

8 Ezek elemzése, kutatása, kiadása magyar és ukrán folkloristák közös munkáját képezhetné. Hodinkának 1923-ban az addigi kárpátukrán kutatások legelhanyagoltabb területéről, a gazdaság- és társadalomtörténet köréből jelenik meg munkája, mely több idegen nyelven - így ruszinul, máramarosi u-zó nyelvjárásban is - megjelent.

9 Ezt követően Hodinkának magyarul már csak egyetlen jelentősebb tanulmánya látott napvilágot a Rákóczi-szabadságharcban részt vett munkács-szentmiklósi (Csinagyijevoi) uradalom ruszin jobbágyairól.

10 4. NEMES Mihály 1909 223-233. 5. Életéről, jelentőségéről Id. SZINNYEI József 1896. 937.; HOLUB József 1934 ; CSORBA Csaba 1972.: SZIKLAY László 1978.; PERÉNYI József 1965. 6. Vö. CSORBA Csaba 1972 105-106. 7. HODINKA Antal 1911. 8. Vö. HODINKA Antal hagyatéka: Magyarországi ruszin népdalok gyűjteménye. Ruszin nyelvű, 235 f. MTA Könyvtára Kézirattár MS 4817/7.; Ruszin népdalok gyűjteménye. Fátán János kézírása? 65 f. ruszin nyelvű. MTA Könyvtára kézirattár MS 4817/6. Id még HODINKA Antal jegyzetei a ruszin népköltészetre vonatkozóan. 6 f. MTA Könyvtára Kézirattár MS 4814/2. 9. Vö. HODINKA Antal 1923., 1924., é. n. 10. Vö. HODINKA Antal 1937.