Cseri Miklós, Balassa M. Iván, Viga Gyula szerk.: Népi építészet a Kárpát-medence északkeleti térségében - A Miskolcon 1989. május 15-16-án megrendezett konferencia anyaga (Miskolc; Szentendre: Szabadtéri Néprajzi Múzeum: Herman Ottó Múzeum, 1989)

Kecskés Péter: A mezővárosi lakóházak alaprajzi típusai Észak-Magyarországon

16. kép. Udvari oldalról alápincézett lakóházak, a. Tállya, Bercsényi u. 3., b. Tállya, Esze Tamás u. 18. nem találtunk értékelhető tüzelőnyomokat (16/b. kép).

56 Az első szoba udvari oldali alápincézési lehetőségére két példát hozunk: az erdőbényei gerendafödémes „pinceház"-at (Kossuth u. 34., 1819.) és az abaújvári kőpadlós, dongaboltozatos pincét (Rákóczi u. 31., 1850.). Ezek az épületek a 20. század elejére már hátsó szobákkal és kamrákkal bővültek.

57 A kamra alápincézése vagy a pincetorok fölött „lépcsős kamra" építése Észak-Magyarország több területén általános gyakorlat volt. A19. század eleji gönci lakóház (Kossuth u. 82.) kamrája alá később építettek dongaboltozatos „mindenes pincé"-t.

58 A mezővárosi kocsmák és szatócsboltok egy részénél is a kamra alól vagy abból nyíló pincéket találunk. A18. századi, mádi Huszárkocsmát (Vécsei u. 370.) lebontották a pince részletes felmérése előtt. A boltot később építették hozzá (vasveretes ajtaján 1811-es datálás volt, 17. kép).

59 A 18-19. századi mátraalji mezővárosokban jellemzőnek minősíthető a szoba -I- konyha + szoba + kamra alaprajzú lakóház, aminek dongabolto56. FAN 543. és 546. 57. Az erdőbényei épülethez: FAN 429., az abaújvári házra: FAN 470. 58. Gönci épület: FAN 1503. Gyöngyösi jobbágy kérése (1788) az „Uraság eleiben", hogy a pince feletti kamrán ablakot csináltathasson „mert az Pinczém torka felett egy kis alkalmatosság vagyon, a melyben szoktam tartani kenyeremet, szalonnámat, s más egyebb eleséget . . ." (OL Orczy Ivt. ASD 193 cs.) 59. FAN 409.