Cseri Miklós, Balassa M. Iván, Viga Gyula szerk.: Népi építészet a Kárpát-medence északkeleti térségében - A Miskolcon 1989. május 15-16-án megrendezett konferencia anyaga (Miskolc; Szentendre: Szabadtéri Néprajzi Múzeum: Herman Ottó Múzeum, 1989)

Balassa M. Iván: A Kárpát-medence északkeleti térsége lakóházfejlődéséről

érvényes. A helyzet ma áttekinthetetlen, régészek számára is az. Aligha hiszem, hogy régész jelenleg bármelyik korszak vagy tájegység házfejlődésének olyan összefoglaló ábrázolására vállalkozni merne, mint a néprajzos kollegák."

11 A szlovák népi építészeti kutatás házfejlődési modellek kimunkálása terén tapasztalható óvatosságában minden bizonnyal jelentős szerepet játszik az, amit magyar részről - némi szemrehányással - Bóna István fogalmazott meg a néprajzosokkal szemben. Van azonban még egy tényező, amely a szlovák kutatókat óvatosabbá teszi, az, hogy az anyagi kultúra jelenségeit általában, ezen belül természetesen az építkezést, a lakóépületeket is a magyar kutatásnál erőteljesebb etnikai alapon vizsgálják.

12 A régészeti kutatások eredményeinek meglehetős szűkszavúsága, ugyanakkor „áttekinthetetlen" volta - ami nem kis mértékben köszönhető publikálásuk elhúzódásának -, az, hogy a levéltári forrásanyag jószerével csak a 16. századtól biztosít olyan, részletekre is kiterjedő információkat, melyek már a lakóépület alakulásának nyomon követésénél is használhatónak bizonyulnak, azt sugallhatnák, hogy az ilyen összegzéseknek talán még nem érkezett el az ideje. Ennek ellenére többen megkíséreltünk megbirkózni a feladattal, s nyilvánvaló, tudomásunk volt ezekről a nehézségekről. De legalább ennyire világos volt előttünk az is, hogy meg kell kísérelni az egyre bővülő forrásanyagban valamiféle rendet teremteni, még akkor is, ha a lakóépület fejlődéséről kialakított modell egyes részletei egyelőre hipotézisnek tekinthetők. A valóság ugyanis egyre kevésbé igazolta a Bátky Zsigmond és Niederle, Lubomir nevével fémjelezhető korábbi fejlődéselképzeléseket, ugyanakkor ezek nagymértékben befolyásolták a legutóbbi időkig az anyagfeltárást (itt elsősorban a régészeti anyagra gondolok) és annak értelmezését is. 1. A magyar kutatás a Kárpát-medence északkeleti területein lévő lakóházak fejlődésmenetét két különböző megközelítésből kísérelte meg felvázolni. Bakó Ferenc szerint „Az alföldi, középmagyar ház és az északi, palóc ház fejlődését. . . jellemző módon különbözteti meg a palóc lakás széttagoltl.kép. BÁTKY Zsigmond nyomán a „kemencés ház" alakulásának vázlata (BÁTKY Zs. 1941. 146.) 11. BÓNA István 1987. 2. 12. Részletesebben ld. BALASSA M. Iván 1988. 485. kk., 496.