Cseri Miklós, Balassa M. Iván, Viga Gyula szerk.: Népi építészet a Kárpát-medence északkeleti térségében - A Miskolcon 1989. május 15-16-án megrendezett konferencia anyaga (Miskolc; Szentendre: Szabadtéri Néprajzi Múzeum: Herman Ottó Múzeum, 1989)

Cseri Miklós: A kisnemesi építészet sajátosságai a Kárpát-medence északkeleti régiójában

is elvégezhették.

5 Különösen fontosnak érzem azt, hogy az említett területeken a néprajzosokat - a recens gyűjtések mellett - jól feltárt levéltári-történeti források segítik. Az északi régió kisnemeskutatásából sajnos ez a fajta interdiszciplináris összefogás még hiányzik. Paládi Kovács Attila, Lajos Árpád, Kósa László tanulmányai főleg az egykori kisnemesi utódok életmódjában, gondolkodásában, hagyományaiban máig fellelhető, s gyűjthető nemesi relikviákat vették számba.

6 Dám László és Cseri Miklós dél-gömöri építészeti kutatásai is lényegében recens gyűjtéseken alapulnak.

7 Kiss Lajos, Bakó Ferenc, Pintér István építészeti és településnéprajzi munkái már erőteljesebben bevonták a történeti-levéltári forrásokat, s így következtetéseikben is nagyobb időintervallumot tudtak átfogni.

8 Bakó Ferenc, Zólyomi József, Páll István Heves, Nógrád és Szabolcs megyékben levéltári-történeti források alapján próbálták rekonstruálni az adott régiók népi építkezését, s ennek folyamán értékes ismeretek kerültek napvilágra a kisnemesek építészeti sajátosságaira is.

9 Noha az északi régión kívül esik, módszertanilag fontosnak tartom Kiss Ákos tanulmányát, aki egy Pest megyei nemesi közbirtokosság kúriaépítkezéseiről adott átfogó képet,

10 s Rácz István monográfiáját, melyben az alföldi mezővárosi nemesi rétegek életmódját mutatta be.

11 A Salgótarjánban 1981 -ben rendezett nemesi és az 1986-ban megtartott társadalomtörténeti konferenciák anyagai lényegében keresztmetszetét adják a mai nemeskutatásunknak. Nem lehet azonban nem észrevenni, hogy ezek a tanulmányok elsősorban a forrásokban gazdagabb, jobban dokumentálható birtokos kis- és köznemességgel foglalkoznak, míg a kurialistákról, illetve armalistákról továbbra is kevés szó esik.

12 Tanulmányom egy hosszabb távú kutatási program része, melynek során az északi régió kisnemesi-kuriális építészetét szeretném tudományosan feldolgozni. Most kísérletet teszek arra, hogy a rendelkezésemre álló, nem nagy számú történeti forrás, az eddigi építészeti kutatások eredményei és saját, főként Gömörben végzett kutatásaim alapján felhívjam a figyelmet a kisnemesi építészet néhány, általam sajátosnak tartott, jellemző jegyére. ÉszakMagyarország népi építészetének kutatói, az egész nagytáj vagy a kisebb régiók népi építkezésével foglalkozó tanulmányok ugyanis szinte közhelyszerű ismétlődéssel tesznek említést a kiváltságos néprétegek építészetének formáló erejéről, a kisnemesi-kurialista építészet „előkép" mivoltáról, közvetítő szerepéről a paraszti építészet alakulására nézve. Arra voltam kíváncsi, 5. (Szerk.) S. LACKOVITS Emőke 1988.; H. CSUKÁS Györgyi 1984. 21-61. 6. PALÁDI-KOVÁCS Attila 1981.; PALÁDI-KOVÁCS Attila 1988. 157-194.; LAJOS Árpád 1979.; KÓSA László 1984. 328-335. 7. DÁM László-D. RÁCZ Magdolna 1986.; CSERI Miklós 1987. 8. KISS Lajos 1961. 599-604.; BAKÓ Ferenc 1967. 161-240.; 1969. 427-454, BAKÓ Ferenc 1975. 175-220. BAKÓ Ferenc 1978.; PINTÉR István 1986. 9. BAKÓ Ferenc 1969. 257-309.; BAKÓ Ferenc 1973. 247-304., BAKÓ Ferenc 1974. 217285.; BAKÓ Ferenc 1978.; ZÓLYOMI József 1974. 5-74.; PÁLL István 1987. 10. KISS Ákos 1979. 354-379. 11. RÁCZ István 1988. 12. Az 1981-es nemesi tanácskozás anyagát lásd: (Szerk.): SZVIRCSEK Ferenc 1981. 7-244. Az 1986. szeptember 28-30-i salgótarjáni társadalomtörténeti konferencia anyagát lásd: (Szerk.): Á. VARGA László 1987.