Cseri Miklós, Balassa M. Iván, Viga Gyula szerk.: Népi építészet a Kárpát-medence északkeleti térségében - A Miskolcon 1989. május 15-16-án megrendezett konferencia anyaga (Miskolc; Szentendre: Szabadtéri Néprajzi Múzeum: Herman Ottó Múzeum, 1989)

Kecskés Péter: A mezővárosi lakóházak alaprajzi típusai Észak-Magyarországon

2. kép. Gyöngyös településszerkezeti részlete (1951) és középnemesektől az extraneus nobilitasig, a szomszédos vagy külső nemesi birtokosig. A kisnemesség nem jelentéktelen része alkotta a szőlőbirtokosok, céhes iparosok, kereskedők és helyi értelmiség néha „kétlaki" rétegét. - A mezővárosokat birtokló földesurak (mezővárosonként 2-6 világi vagy egyházi méltóság) álltak a társadalmi piramis csúcsán, akik inkább kastélyaik, dézsmaházaik személyzetével voltak jelen az oppidánusok mindennapjaiban.

29 g) A Buda és Kassa közötti középkori kereskedelmi útvonalra, illetve innen észak-dél irányban továbbvivő utakra felfűzött mezővárosok az Alföld és a Felföld céhes iparának, továbbá átmenő forgalmának (gabona, bor stb.) kiszolgálását is ellátták. Több, már említett tényező miatt a középhegységi 29. Általában: BÁCSKAI Vera 1988.; Tokaj-hegyaljára: OROSZ István 1960. 23-51.; TAKÁCS Péter 1988. 10-13.; BENCSIK János 1988. 95-112.; Mátraaljára. SZAKÁLY Ferenc 1984. 150-160. és VARGA Éva 1981. 156-159.