Cseri Miklós, Balassa M. Iván, Viga Gyula szerk.: Népi építészet a Kárpát-medence északkeleti térségében - A Miskolcon 1989. május 15-16-án megrendezett konferencia anyaga (Miskolc; Szentendre: Szabadtéri Néprajzi Múzeum: Herman Ottó Múzeum, 1989)

Gunda Béla: A kulturális áramlat, a társadalom és az etnikum szerepe az Északkeleti-Kárpátok építkezésében

26. kép. A tőkés kapu elterjedése Kárpát-Európában. /. Magyar: 1. Magy. 2. Nyírmada. 3. Rohod. 4. Kántorjánosi. 5. Nagyecsed. 6. Porcsalma. 7. Matolcs. 8. Gáborján. 9. Gyügye. 10. Gacsály. 11. Rozsály. 12. Nagyhódos. 13. Kishódos. 14. Botpalád. 15. Kispalád. 16. Nagypalád. 17. Fertősalmás. 18. Kispeleske. 19. Uszka. 20. Bökény. 21. Milota. 22. Tiszacsécse. 23. Kölese. 24. Fülesd. 25. Kömörő. 26. Penyige. 27. Kisszekeres. 28. Zsarolyán. 29. Túrricse. 30. Tisztaberek. 31. Panyola. 32. Kisar. 33. Tarpa. 34. Marokpapi. 35. Gelénes. 36. Gulács. 37. Beregsurany. 38. Makkosjánosi. 39. Balazsér. 40. Kisbégány. 41. Nagydorog. 42. Dercén. 43. Gát. 44. Fornos. 45. Beregujfalu. 46. Nagybereg. 47. Vári. 48. Halábor. 49. Badaló. 50. Avasújváros. 51. Hosszúmező. - //. Kárpátukrán: 52. Seblivka. 53. Sokornica. 54. Krajnikovo. 55. Danilovo. 56. Bustino. 57. Teresva. 58. Turipolana. 59. Terebla. - ///. román: 60. Sápínta. 61. Certedze. 62. Moiseni. 63. Negresti. 64. Racsa. 65. Ugocea vidéke. 66. Vadu Izei. 67. Iza völgye. - A térkép a múlt század végétől a napjainkig előforduló adatokat tünteti fel. Gunda 1988:305-314. Megemlíti a magyar nyelvjárásokban ismert szénatartó abara, abora terminológiát is. A magyar nyelvészek (Kniezsa I., TESz.) után ukrán eredetű szónak tartja, de nem hozza kapcsolatba a szláv óbora 'bekerített hely' terminológiával. A magyarral hasonló jelentésű ukrán oborih terminológiát, ill. jelentését sem tárgyalja (Klepikova 1974:180-188, 235). Feltétlenül korai német telepesekkel (11-15. sz.) függ össze a tőkés kapu emelése, amely az ukránok körében az Északkeleti-Kárpátoknak csak a déli peremén jelenik meg. De közismert a szatmári, beregi magyarságnál (25. kép), a máramarosi, avassági románoknál (26. kép). Valószínű, hogy Erdélyben korábban nagyobb területen ismert volt {Gunda 1988:305-314). Terjedésének ökológiai akadályai vannak. Ott, ahol kimondottan fenyő az építőanyag (pl. Észak-Bereg, Észak-Máramaros), eltűnik a tőkés kapu, mert a fenyő nem alkalmas a hatalmas felső gerenda elkészítéséhez. Nehezen körülhatárolható területünk építkezésének tanulmányozásánál talán nem is utolsósorban kellett volna megemlítenem, hogy az építményt