Sári Zsolt: A vasút Fénykora - A vidék modernizációja. Kiállítási katalógusok 2. (Szentendre, 2011)

TIME USE OF THE RAILWAYS A VASÚT IDŐHASZNÁLATA The railway-work and the traffic required punctual departures, so the clock also became an important equipment of a railway station. The scheduled transport demanded the temporal alignment of trains, and preparing a strict railway guide; on the whole: introducing standard time instead of local time. Railway could not work based on the local time of villages and towns. Before 1891 the Budapest time was used on railway stations. In 1891 the Central European Time (CET) was introduced and the clocks of the railway stations were put back 16 minutes. There were villages where the clocks of the churches were adjusted to the clocks of the railway. The pendulum clocks of the railway stations spread among rural households as well. The usage of CET in the civil lifestyle became general very slowly. In the first tierce of the 1900s the traditional time usage started to change. The time of peasantry was formed by the work that was needed to be done, the pace of sun, the seasons, assignments with the grown plants and the feeding of animals. The industrial work, the fixed work-hours, the alternation of work- and free time changed the concept of time. Free time came up, which was used to rest by the townsfolk, but to work, or maybe to arrange some businesses in the towns, by the country folks. A vasúti üzem, a forgalom megkívánta, hogy a vonatok pontosan közlekedjenek, így az óra nagyon fontos berendezése lett a vasútállomásoknak is. A közlekedés ütemességének biztosítása szükségessé tette a járatok időbeli összehangolását, a pontos menetrend összeállítását, ezáltal a helyi idők helyett a zónaidő bevezetését. A vasút nem tudott működni a települések helyi ideje alapján. 1891 előtt a budapesti időt használták a vasútállomásokon. 1891ben bevezették a közép-európai időzónát és viszszaállították az állomási órákat 16 perccel. Voltak olyan falvak, ahol a templomok óráit is a vasút órájához igazították. Az állomásépületekben megjelenő ingaórák elterjedtek a vidéki háztartásokban is. A polgári életben a közép-európai időzóna alkalmazása lassabban terjedt el. Az 1900-as évek első harmadában változásnak indult a hagyományos falusi időhasználat. A parasztság időhasználatát az elvégzendő munka alakította, a nap járása, az évszakok, a termesztett növényekkel kapcsolatos feladatok, és az állatok etetése határozta meg. Az ipari munka megjelenése, a napi fix munkaidő, a munka- és a szabadidő váltakozása megváltoztatta az idő fogalmát. Megjelent a szabadidő, amit a városiak pihenésre használtak, a falusiak viszont munkára, esetleg a városban való ügyintézésre. 49