VÁROS ÉS FALU HATÁRÁN (Kiállítási katalógusok - Szentendre, Szabadtéri Néprajzi Múzeum, 2010)

niHimiViWi] A mezővárosok öltözködésének vizsgálata nemcsak néprajzi feladat: a tagolt társadalom felső rétege, a helyi tisztviselők, értelmiségiek, hivatalnokok, a gyakran nem magyar nemzetiségű kereskedők és az egy-egy nagyobb vásárkörzetet kiszolgáló nagy számú iparos egy része a 19. század második felében az európai divat helyi megfelelőit viseli. A divatot helyi iparosok és specialisták (ún. német szabók, varrónők, cipészek, kalaposok) szolgálják ki, gyakran már a felhasznált alapanyagok sem helyben készülnek, ez a divat alapvetően a gyáripar alapanyagainak és kiegészítőinek fogyasztója. A felföldi mezővárosok köznépi, paraszti rétegének viselete nem egységes, az egyes városok öltözködésében eltérő stratégiák fejeződnek ki, de még a női és férfi öltözködés iránya is más. A mezővárosok köznépi öltözködését a 19. század második felétől alapvető kettősség határozza meg. A nők ruházkodása fokozatosan az európai divat felé fordul, a 19. század közepétől az ingváll-pruszlik összeállítást egyre inkább felváltják a gyári alapanyagokból készült blúzszerű ujjasok, melyek szabásukban is követik az európai divat változásait. A szoknya szűkebbé és hoszszabbá vált, ünnepi változatához már nem tartozott kötény. Ezek a ruhadarabok, ez a divatkövetés jelenik meg a gyöngyösi, az olaszliszkai és tolcsvai asszonyokról készült családi fotókon. Bár egyes jegyeiben az egri női öltözködést is megérinti a változás, az egri női viselet inkább parasztosabb mintát követ, a népviseletek sorában marad még a 20. század közepén is. A mezővárosi köznépi férfiak öltözködését az európai divat kevéssé befolyásolta a 19. században. Ruházkodásuk magyar mintát követ, a magyar szabók készítik finom posztóból a zsinórozott ruhákat. Ez, az alapvetően nemesi, a rendi öltözködésből átkerült mente-dolmány-nadrág együttes vált a 18. században meghatározóvá a kis- és középnemesek, mesteremberek és mezővárosi lakosok körében, az európai divat hatására azonban a 19. század folyamán a mente mándlivá alakult, a dolmányt pedig a mellény váltotta fel. Ilyen nagy fémgombokkal díszített posztó öltözet volt a gyöngyösi fáklyás társulat díszruhája is, Egerben ennek világosabb, kicsit parasztosabb változata divatozott, a hegyaljai mezővárosokban pedig egyszerűbb változatát dokumentálták a családi fotók. Nő fekete ruhában. Gyöngyös 1891. (SzNM MNÉA F75418) Woman in black in Gyöngyös 1891. (SzNM MNÉA F75418) 16