Balázs György: Víznyerés, kutak (Kérdőívek és gyűjtési útmutatók. Budapest, Néprajzi Múzeum - Szabadtéri Néprajzi Múzeum, 1981)

Hol tartották a kampót? Hol a vedret /esetleg mindenki vitt magával vedret/? Volt-e a közösen használt kutak között láncos, köteles kút? Hol tartották a láncos, köteles vedret /leakasztották róla/? 4. Ásott kutak emelőszerkezettel 4.1. Általánosan használták-e a gémeskutat a gyűjtőterületen? Hol állítottak gémeskutat: telken, határban, pásztorkutnak, stb'. ? Hogyan nevezték a gémeskút részeit /az 5. rajz számozásának megfelelően/? Az ágas milyen fából készült /anyaga, villásan elágazó vagy egyenes, vésett végű/? Melyik volt az általánosabb? Milyen fából készült a villás végú, milyenből a vésett végű ágas? Diszitették-e a gémeskút ágasát? Melyik részén, hogyan /faragással, fürészelésse1, évszámot véstek-e bele, stb./? Ki készített a faluban gérneskutakat /ácsmester, fúró-faragó emberek, a gazda maga, stb./? írja le, hogyan készült a gémeskút /ágasnak, gémnek, ostornak való faanyag kiválasztásától a kút helyének meghatározásán, kut kiásásán, faanyagok faragásán keresztül a gém egyensúlyozásáig/! Ha a gémeskút ágasának töve elkorhadt, hogyan erősítették meg? 4.1.1. Milyen edénnyel húzták a vizet a gémeskútból /favödör, bádogvödör, stb./? A gémeskúton lévő vödröt levették-e minden felhúzáskor a kútról, vagy másik vödörbe töltötték át a vizet? Hogyan rögzítették azokat a vödröket, amelyeket minden alkalommal levettek? Hogyan rögzítették az állandóan fent lévő vödröket? Hogyan húzták ki a leszakadt vödröt a kútból? Milyen bélletet, kávát készítettek általában a gémeskúthoz? 4.2. Volt-e olyan ásott kút, amiből egy csigán átvetett kötél, lánc segítségével húzták fel a vizet? Hogyan nevezték az ilyen kutat? Hová kötötték a csigát? Ki készítette a csigát tartó állványt, 6