Holló László: Népi növény- és kertkultúra (Kérdőívek és gyűjtési útmutatók. Budapest, Néprajzi Múzeum - Szabadtéri Néprajzi Múzeum, 1981)

Zöldségeskert Zöldségfélét napi szükségletre és téli raktározásra termesztették. Napi szükségletre, ha lehetett a konyha közelében létesítettek zöldséges kiskertet. Sokszor a virágos kiskert egy részében ültettek zöldségfélét. A téli raktározásra termelt zöldségnek a legmegfelelőbb helyet választották ki, így sokszor a telek legtávolabbi pontjára került, de sokszor a szántóföldre, vagy külső kertségekbe. Gyümölcsös Ha egy mód volt rá a lakótelekre gyümölcsfákat is ültettek. Ha ezekből több került egymás mellé csoportba, általában gyümölcsösnek nevezték. Sokszor fordult elő, hogy számos gyümölcsfa volt az udvaron, mégsem nevezték ezek együttesét gyümölcsösnek, mert telekhatár mellett, szétszórva helyezkedtek el. Szalagtelkes, csűrös településeknél volt gyakori az, hogy a csűrök mögött gyümölcsöst alakítottak ki. Gyakori volt az is, hogy kis lakótelek esetében külső gyümölcsöst létesítettek. A TERÜLETI EGYSÉGEK BEOSZTÁSA A virágos kiskertben, ahol a célszerű művelési igény háttérbe szorult, 1-4 szimmetriatengelyes beosztással alakították ki az ágyásokat, melyek között két lábnyomszélességu utak húzódtak. A zöldségeskertben, ahová bizonyos növényekért szinte naponta mentek, az egyes zöldségféléknek külön ágyásokat alakítottak ki, közöttük szintén két lábnyomszélességu utakkal. Az ágyások mérete általában 1,0-1,2 m x 3,0-8 m volt. A kerítés mellett keskeny ágyás húzódott körbe. A gyümölcsfákat újabb divat szerint igyekeznek 3