Holló László: Népi növény- és kertkultúra (Kérdőívek és gyűjtési útmutatók. Budapest, Néprajzi Múzeum - Szabadtéri Néprajzi Múzeum, 1981)

nem azonos a jelenlegi állapottal. 3. A kiskert alaprajzáról és esetleges változásairól készítsünk a zöldségeskerthez hasonló vázlatrajzot "kockás" papírra, úgy, hogy lo cm legyen egy "kocka". 4. Ezen jelöljük be az ágyások és az utak helyét. 5. Ugyanerre a vázlatrajzra /évente három alkalommal/ jelöljük be, hogy milyen növények virítanak, zöldelnek, tavasszal, ősszel és nyáron? 6. A virágoskert milyen volt az első világháború előtt és a két világháború között? Próbáljunk erről is,a szóbeli leírás mellé vázlatrajzot is készíteni. 7. Milyen talajelőkészítést végeznek a virágoskertben tavasszal? Kire hárul ez a feladat a családban? Trágyáztak-e itt és mivel? 8. A mellékelt lista segítségével kérdezzük meg, hogy a múltban; az első világháború előtt és a két világháború között, ültették-e ezeket a növényeket? Ezeken kívül mit ültettek még? 9. Próbáljunk meg korábbi állapotot rögzíteni helyszínrajzot is készíteni! 10. Honnan származtak ezek a növények? Általánosan ültette^ a faluban vagy csak egynéhány családnál volt? Módosabbaknál? Szegényebbeknél? Öregeknél, vagy ahol eladó lányok voltak? 11. Hogyan végezték a növényápolást, az öntözést, a gyomirtást? Kire hárult ez a feladat? 12. Az egyes növények magvait, töveit, gumóit honnan szerezték be? Vásároltak-e kertészetekből, vásáron vagy boltból? Melyeket? 13