Gráfik Imre: Csúszójárművek (Kérdőívek és gyűjtési útmutatók 11. Budapest, Néprajzi Múzeum - Szabadtéri Néprajzi Múzeum, 1973)

tározza meg e távolságot (pl. a völgy aljában a szekérrel járható utig, ahol szekérre pakolnak)? 2. Elófordul-e, hogy valamiképpen a rakás, köteg egyik végét a válTra emelik, s a köteg másik vége a földön csúszik? Mi az összerakás módja a teher egyik végének vállra emelésekor (pl. kötegek összeerósitése kötéllel)? Használnak-e a vállra emeléshez segitő eszközöket (pl. botot, kötelet)? Van-e szerepe e szállitási mód megválasztásában a földrajzi, felszini adottságoknak (pl. főleg lejtőn lefelé)? Van-e szerepe e szállitási mód megválasztásában a szállítandó anyag minőségének és mennyiségének (pl. mi az a legnagyobb mennyiség, amit igy szállitanak, az anyag melyik végét veszik vállra és melyiket csúsztatják a földön)? Mi az a legnagyobb távolság, amelyen a szállitást e módon végzik az emiitett anyagoknál, és mi határozza meg e távolságot (pl. a lakóház közelsége a gyűjtőterülethez)? 3. Van-e szerepe a fent vázolt szállitási módok (1. és 2. pont) megválasztásában nemnek és kornak (pl. az egyiket csak férfiak vagy csak nők alkalmazzák)? A vizsgált közösségben általánosak-e a gyűjtésnek és szállításnak fent vázolt módjai (1. és 2. pont)? Ha nem, akkor kikhez, mely társadalmi rétegekhez, csoportokhoz köthetők az egyes változatok (pl. csak szegényekhez, akiknek nincs kocsijuk)? 4. Ismert volt-e, szokásos volt-e rőzseköteg vontatása állati erővet? Ez esetben milyen a ráfogás, befogás módja? Mi az állati erővel vontatott köteg mérete, súlya? 5. Csak tüzelésre szánt faanyag gyűjtése és szállítása történik a fenti módokon (1., 2. és 4. pont!), vagy más célt szolgáló faanyag szállitása is (pl. vesszőgyüjtés kosárfonáshoz, seprükészitéshez, keritésfonáshoz, szerszámnyélnek való ágasok)? 6. Fatörzsek, szálfák, rönkök vontatása, huzatása ismert-e, elterjedt-e? Hogy kapcsolódik e munka a földrajzi terepviszonyokhoz, adottságokhoz (pl. erdőlésnél kocsival járhatatlan csapásokon)?Milyen vontató segédeszközöket használnak (pl. kötelek, láncok, kapcsok)? 7. Végzi-e fatörzsek, szálfák, rönkök vontatását, huzatását az ember saját erejével,- s ha igen, mikor és milyen körülmények között? 8. Mikor és milyen körülmények között történik a fatörzsek, szálfák, rönkök vontatása, huzatása állati erővel? Milyen állatot alkalmaznak és miért? Mi a teher összerakásának módja? Melyek a teherre való ráfogás módozatai? 9. Kérjük az erdőkitermelési munkálatok valamennyi szállitási eszközének leirását, amelynél a vontatás, csúsztatás elve érvényesül! 4